94249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növénytápanyagok előállítására

Meg-jelent 1930. évi február hó 1-én. "AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94249. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás növénytápanyagok előállítására. Clieiii. Fabrik I)r. Heppes & Co. G. 111. b. H. Hamburg* és Carpzow János Benedek vegyész Hamburg/ni. liörsen. A bejelentés napja 1926, évi február hó 10-ike. Azt találtuk. hogy értékes növénytápanyaghoz jutunk, ha a jelen találmány értelmében növénytáp anyagokat vizekből nyert ülepített anyagokkal keverünk. Ilyen 5 ülepített anyagok előnyösen az iszap (Schlick) és rothadásból származó iszapok. Iszap (Schlick) elnevezés alatt szabadalmi leírásokban a legfinomabb ülepített anyagoknak iszapszerű lerakódását értik, 10 melyek leginkább tengerpartokon és öblökben, különösen oll képződnek, ahol a tengerbe folyamok torkolnak, dagály és apály váltakoznak, erős áramlások nem lépnek fel. lízt az iszapot a tengernek, a folya-15 nioknak organizmusai képezik, még pedig kolloidális alakban, mely ezen testeket a vízben hosszú ideig szuszpendálva tartja. Ez az iszap számtalan mikroorganizmus hordozóját képezi és egészében kolloidális 20 anyagot alkot, melynek adsorptív és katalitos tulajdonságai vannak. Rothadási iszapok (sapropelilek) szerves anyagok rothadásából származnak, ahol is ez a rothadási folyamat hasonló folyass mátoktól, pl. tőzegképződés (elszenesedés) folyamatától abban különbözik, hogy az anyag azonnal teljesen vagy messzemenően elzáratik a levegő oxigénjétől és önbomlási folyamaton megy keresztül. Ezen feltéte-30 lek álló vizekben a legtöbbnyire mikroszkopikus vízorganizmusok számára ki vannak elégítve, melyek elhalás után a fenékre süllyednek és iszapot képeznek, mely mindinkább megszilárdul és pedig 35 először is gelatinózus rugalmas masszává (a sapropellé), később pedig kőkemény, szívós anyaggá (a saprokollá). Friss állapotban és iszapszerű alkat esetében a lőzegszerű és a sapropelitikus képződmények egymástól nem térnek el jelentékenyen, de 40 a különbségek előtérbe lépnek, ha az anyagot a levegőn megszárítjuk. A sapropelitek sötét, tompa, szívós masszává száradnak meg, mely nehezen aprítható. Ezen kolloidális anyagok, nevezetesen az 45 iszap (Schlick) és a sapropel még nedves, képlékeny állapotban termeltetnek ki. Az alkalmazás célja szerint ezen kolloidális anyagokat vagy közvetlenül használjuk fel, vagy pedig azokat iszapoljuk oly cél- 50 ból, hogy belőlük a legfinomabb ülepedési anyagokat kiválasszuk, vagy pedig úgy is járhatunk el, hogy a kolloidális anyagokat mérsékelt hőmérsékleten való kiszárítás vagy fagyasztás útján koncentráljuk. Ezen 55 kolloidális anyagok leghatásosabb alkatrészei a kolloidális kovasav, valamint a kovasavnak és humuszsavnak kolloidális komplex vegyületei. A kapott kolloidális anyagok nagy fok- 60 ban adsorptív és absorptív, valamint katalitos hatásúak és a zeolitok módjára anyagkicserélően hatnak. Ezen anyagokkal az eljárást például következőképen foganatosíthatjuk: 65 Anorgános és orgános növénytápsók, mint amilyenek pl. chilesalétrom, peruguano, ammonsalétrom. karbamid, foszfátsók, magnézia, káli, kalciumsók és trágyázósók, melyek vegyszerekkel old ha- 70 tokká tétettek, az említett kolloidális anyagokkal mechanikailag összekevertetnek oly célból, hogy először is az anyagnak az adsorptív hatású kolloidok felületén való legmesszebbmenő elosztását érjük el és má- 75 sodszor, hogy a könnyen oldható növény-