94228. lajstromszámú szabadalom • Forgőcsöves kemence cement megömlesztésére
Megjelent 193Q . évi február hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94328. SZÁM. — XVII/tl. OSZTÁLY. Forgócsöves kemence cement megömlesztésére. G. Polysius cég- Dessau. A bejelentés napja 1926. évi november hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi december hó 4-ike. A cement és más anyagok megömlesztésére szolgáló forgócsőkemencés eljárás azt a hátrányt mutatja, hogy a kemencét elhagyó ömleszték, összetétele, valamint folyékonyságának foka tekintetében is ingadozó. Ez különösen akkor következik be, ha a kemencébe adagolt nyersanyagoknak egyenlőtlen vegyi és fizikai tulajdonságai vannak és ha azokat a kemen-i cébe való adagolásuk előtt nem eléggé gondosan aprítják fel és keverik össze. E hátrány elkerülésére már több oly javaslat vált ismeretessé, melyek szerint a forgócsöves kemence alatt előkemence rendezendő el, amelyben a forgókemencében előállított anyag összegyűl, mielőtt azt a további feldolgozásnak vetnék alá. A talalmány célja az, hogy egyenletes termék előállítását egyszerűbb és hatáso-i sabb módon érjük el és pedig gyiijtőtérnek, ill. gyüjtőövnek magán a kemencén való elrendezése révén, ahol is a gyűjtőövben a megolvadt folyékony anyag jól összekeveredik és az összetételnek, valamint a folyékonysági foknak ingadozásai kiegyenlítődnek. E gyüjtőöv, mely a megolvadt anyagot tartalmazza és amelyben maga a megömlesztés is végbemegy, célszerűen át-i mérőnövelés révén bővített kemencerészből áll. Bővítés révén alkotott övek cement-forgókemencéknél magábanvéve ismeretesek ugyan, de azok egészen más célra szolgálnak. A gyüjtőöv a kemence felső része felé célszerűen annyira meg van hosszab' bítva, hogy az égetendő anyag az övbe becsúszik, még mielőtt meglágyulni kezdene és ragadóssá válna. Ezzel az, ismeretes forgókemencéknek K> jelentékeny hátrányát küszöböljük ki, mely kemencéknél tudvalevőleg nem lehet az égetendő anyagnak ily hirtelen oly magas hőmérsékletnövelést kölcsönözni, hogy az átmenet nélkül változtassa fö meg szilárd halmazállapotát. A meg-1 ág,villás minden ilyen anyagnál tudvalevőleg a daraboknak — szemcséknek vagy daráknak — felületén kezdődik, mialatt azok belső részei ínég szilárdak; 50 ezzel az a kellemetlen jelenség lép fel, hogy az, olvadni kezdő anyag a forgókemence falához ragad és a kemencén való egyenletes átvonulást megnehezíti. Ez a jelenség (ú. n. gyűrűképződés) a 55 íorgócsöves kemencékben kezelendő égetendő anyagoknál általában észlelhető és pedig nemcsak azon anyagoknál, amelyek összetételüknél fogva és pedig különböző olvadáspontú komponensek és a 60 kemencebéléshez vegyi affiinitással bíró termékekből álló tartalmuk folytán az odasülésre rendkívül hajlamosak. Azáltal, hogy a találmány szerint a gyüjtőövben összetorlódott folyékony ol- 65 vadék a kemence felső része felé annyira terjed, hogy a kemence bebocsátó végénél a kemencébe bevezetett és a kemence felső részén áthaladó anyag a gyüj tőövbe behull, még mielőtt az anyag fel- 70 színén az említett lágyulási jelenség mutatkoznék, a leírt hátrányt teljesen kiküszöböljük. Az eddigi forgókemencék további hátránya' abban van, hogy a megömlesztés 75 megkönnyítése végett a nyers anyagokhoz adagolt hozagok vagy más célra hozzákevert, adagok már a kemence felső részében vegyi és fizikai változást szenved-
