94208. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hangok felvételére és visszaadására

_ 7 — V, = A, A, S 2s = 13.0 13.0 x 1.4 x 10° 91.6 x"lÖ« = 2.58 cm8 . . .21. A 3. ábrán a B görbe az eddig ismeretes szerkezetű szabványos beszélőgép műkö-5 dési karakterisztikáját szemlélteti, míg az A görbe a találmány tárgyát tevő beszélő­gép karakterisztika görbéje. Az ordinátára a TU átviteli egységek ós az abszcissz ára a frekvenciák vannak 10 felvíve. Átviteli egység alatt a ható és szolgáltatott energia viszonyát értjük, vagyis p Tü = Megjegyzendő, hogy 1000 periódustól le­lő felé az eddig ismeretes beszélőgépek átvi­teli képessége rendkívül gyorsan esik és 250 periódus alatt az átvitel teljesen meg­szűnik. Ezzel szemben a találmány értel­mében szerkesztett beszélőgépnél 125 pe-20 riódusig nincsen jellegzetes változás az átvitelben és az átvitel még ezen frekven­cia alatt is jó. Ezek a görbék világosan mutatják, hogy nem csak jelentékeny ja­vítást érünk el minőség tekintetében, ha-25 nem majdnem az egész frekvenciaterje­delmen át az átvitel erőteljesebb. Általá­nosan ismeretes, hogy a beszéd és a leg­több zene alsó frekvenciái szolgáltatják az akusztikai energia legnagyobb részét. 30 A 3. ábrában feltüntetett karakterisztika­görbékre vonatkozólag még megjegy­zendő, hogy azok TU átviteli egységek­ben vannak felvive, amelyek jelentése Martin V. H. cikkében van ismertetve, 35 amely a „Journal otf the American Insti­tute of Electrical Engineers" című folyó­irat 1924 június havi számában jelent meg. Ezen ábrában az osztások 5TU egy­ségnek felelnek meg. Ezen görbék jelen-40 tése jobban érthető meg, ha figyelembe vesszük, hogy az átlagos fül nem érzékeli az 5TU átviteli egységnél kisebb változá­sokat, úgyhogy azok az amplitudóváltozá­sok, amely 8TU átviteli egységnél na,-45 gyobbak, jó minőségű átvitelt jelentenek. Ezek után áttérünk a 6. és 7. ábrában feltüntetett, a találmány értelmében ki­képezett hangfelvevő, illetve hangvissza­adó készülék ismertetésére. 50 A csészealakú, lyukazott (11) mellső részben vagy tokban a (12) hanglemez rugalmas (13) gyűrűk közé van befogva, amelyeket a (14) hátsó lemez rögzít a (11) tokban. A (14) hátsó lemezt a (15) csavar­menetes gyűrű szorítja a 13) gyűrűkhöz, 55 amely célból a (11) tok belső csavarmene­tekkel van ellátva. A (12) hanglemez elő­nyösen vékony és könnyű anyagból, pél­dául duraluminból készül és tetszőleges alakítás útján merevítve van. Amint a 60 rajzból látható, a (12) hanglemez több, aránylag mély központos bemélyedéssel van ellátva, amelyek mélysége különböző. A (12) hanglemez (16) küllős tárcsát hord, amelynek középső (17) része gömbszelet 65 alakjában van kiképezve és amelynek több hajlékony (18) küllője, illetve karja van, amelyek a középső (17) rész kerüle­tén sugárirányban ágaznak ki és alkalmas módon, például szegecselés, hegesztés 70 vagy forrasztás útján a hanglemez egy­egy kiemelkedésének széléhez vannak erő­sítve. A (11) tok homloklapjához a (19, 19) csa­varok segélyével a (20) tartólemez van 75 erősítve, amely a (21) lemezt hordja. A (21) lemeznek (22) és (23) karjai vannak, amelyek a hanglemez felé állanak ki (7. ábra). A (22) és (23) karok belső vége (24) és (25) élekkel van ellátva. 80 A (20) tartólemez nyílásán ós a (21) le­mez (22, 23) karjai között a (27) tűtartó emeltyű megy keresztül. A (27) emeltyű mellső vége a (16) küllős tárcsa közép­pontjával az U-alakban meghajlított (26) 85 rúgó révén csuklós összeköttetésben áll. A A-(í) rugó egyik karja i (27) emeltyűben kiképezett horonyba kapaszkodik és a má­sik kar a (16) küllős tárcsa közepében ki­képezett (28) lyukazott bütyökkel áll ösz- 90 szeköttetésben. A (27) tűtartó kar alsó vége (30) foglalattal van ellátva és a (31) szorítócsavart hordja, amely a (32) tű rögzítésére szolgál. A (27) tűtartókar szá­mára (33) csap van elrendezve, amely a 95 kar számára kiképezett furatba szorosan van beillesztve. A (33) csappal ugyanazon üregben a rugalmas (34) rúd van rögzítve, amely a (33) forgási csappal párhuzamos. A forgási csap felső oldalán hornyok 100 vagy kivágások vannak, amelyek a (24) és (25) élek felvételére szolgálnak. Ily módon a forgási csap a rugalmas (34) rúd révén az élekkel kapcsolódásban marad. Az említett célból a (34) rúd rendesen kissé 105 lefelé van hajlítva, úgyhogy az ágyazásra szolgáló (35) és (36) csavarokkal való kap­csolódáskor a forgási élekre nyomás hat. A (35) és (36) csavarok a (37) és (38) kari­mákban vannak elhelyezve, amelyek a 110 (20) tartólemezből vannak kihajlítva. A rugalmas (34) rúd két vége előnyösen kúpalakú és az ágyazásul szolgáló (35, ott)

Next

/
Thumbnails
Contents