94185. lajstromszámú szabadalom • Keverő és gyúrógép

Megjelent 1930. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 9118a. SZÁM. — X/j. OSZTÁLY. Keverő- és gyúrógép. BIum Péter mérnök Halle a/S. A bejelentés napja 1927. évi február hó 10 ike. Azon ismeretes keverő- és gyúrógépek­íél, melyek lépésenként elforgatott, szaba­lon járó teknővel és a teknőhöz képest érdén ágyazott, tengelye körül forgó és dsó állásában a teknő függélyes közép­onalán túlnyúló gyúrókarral vannak el­alva, az utóbbinak vége, pályájának felső elében, a teknő tengelye körül közelítő­iig körívben mozog és eközben a gyú­andó massza közvetítésével a teknőre for­ató hatást fejt ki. Ellenben pályájának lsó részében a gvúrókar alsó része köze­ilőleg a teknő tengelye felé irányuló és ttól távolodó mozgást végez s ezzel a teknő mlítelt elforgását ismét megakasztja. A yúrandő massza csekélyebb merevsége és teknőnek kisebb töltése esetén a leknő­ek a gyúrókar-vég révén, az utóbbi pályá­inak felső felében előidézett forgása csök­én és hígfolyós massza, valamint kis knőtöltés esetén egészen meg is szűnik. Hogy már most a hígfolyós massza vagy isebb teknőtöltések esetén is elérjük a knő lépésenkénti elforgását, evégből a ta­lmány szerint a gyúrókar felső részén pálol alkalmazunk, mely pályájának alsó szén a gyúrandó massza közvetítésével rgatóhatást fejt ki a teknőre. Ily módon trmily töltés esetén a teknőnek tökéletes pésenkénti forgatása biztosan bekövet­zik. A mellékelt rajzon a találmány szerinti pnek két példaképem foganatosítási pél­ja van feltüntetve. Az 1. és 2. ábra az egyik foganatosítási alak Jgélyes hosszmetszete, illetve felülnézele gyúrókar alsó állásában. A 3. és 1. ábra a másik foganatosítási alak függélyes hosszmetszete, illetve felülnézete a gyúrókar oly állásában, melyben a lapát 40 alsó helyzetében van. Az a teknő fölött, rézsútos (e) csap­ágyban a (b) gyúrókar saját tengelye kö­rül forgathatóan van ágyazva. A gyúrókar alsó állásában, mint az 1. és 2. ábrákból 45 látható, a gvúrókar (c) végének a teknő tengelye felé irányuló mozgása folytán a szabadonjáró teknő elforgása megszűnt. A k lapát ebben az állásban közelítőleg vízszintes helyzetű és a gyúrókar további 50 forgása közben lefelé, a gyúrókar (c) vége ellenben felfelé mozog és a 3. és 1. ábrá­kon látható helyzetei éri el. E helyzetben a lapát a maga alsó helyzetében van. A (k) lapát, a teknő alsó részében és a len- 55 gely középvonalától oldalt végzett mozgása közben, a gyúrandó massza közvetítésével a teknőnek forgó mozgást kölcsönöz, mely úgy hígfolvós massza, mint a teknőnek kis töltése cselén egyaránt biztosan bekövetke- 60 zik. A 3. és 4. ábrákon a szakadozott vona­lak a gyúrókarnak ama helyzetét szemlél­tetik, melyei az a teknő felső részében bekövetkező további mozgás alkalmával foglal el. 65 Szabadalmi igém]: Keverő- és gyúrógép lépésenként forgatott, szabadonjáró teknővel és saját tengelye körül forgó, alsó helyzetében a teknő függélyes középvonalán túlérő gyúró- 70 karral, jellemezve a b gyúrókar felső d) részén alkalmazott (k) lapát által, mely a teknő forgását idézi elő. 1 rajzlap uiellekL-itol. I'allas nyomda. Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents