94142. lajstromszámú szabadalom • A szomszédos rostélyrudaktól függetlenűl be- és kiszedhető rostélyrúd

Megjelent 11>.'?(). évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jffiBB SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94142. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. A szomszédos rostélyrudaktól függetlenül be- és kiszerelhető rostélyrúd. Erdős József Vilmos oki. g^észmérnök Budapest. A bejelentés napja 1926. évi január hó 29-ike. A találmány a szomszédos rostélyrudak­tól függetlenül, ki- és beszerelhető rostély­rudakra vonatkozik, melyeknél a rúd ge­rincéhez oldalt csatlakozó szárnyak kö-5 zötti hézagok a rostély felület felé csök­kenő keresztmetszetű fúvókákat képeznek. Az ilyen lefelé bővülő fúvókák előnye, hogy azokat beszoruló széndarabok és salak el nem tömheti, miután a fúvókákba 10 esetleg beszorult részek a lefelé bővülő ke­resztmetszet folytán a fuvókákból köny­nyen leeshetnek. Az ilyenfajta ismert szer­kezetek hátránya azonban, hogy a fúvó­kák lejtési viszonyainak helytelen meg-15 választása következtében nagy veszteség mutatkozik az el nem égett, apró széndara­bok áthullása következtében. Ismeretes ugyan oly rostélyszerkezet is, melynél a fúvókák lejtési viszonyai ugyan helyeseb-20 ben vannak megválasztva, ezeknél azon­ban a fúvókák kiömlő nyílásai tölcsér­szerűen kibővülnek, minek folytán a ros­télyfelület felé csökkenő keresztmetszetű fúvókák előnye nem érvényesülhet, mert a 25 tölcsér szerű kibővítések szükségképen a rostélyfelületre meredek szöggel kitorkoló felületek által határolt oly zsákszerű szög­leteket eredményeznek a rostélyrúd tüz­pályáján, amelyekből a beszorult széin-30 darabocskákat még szítóvassal sem sikerül eltávolítani. Ezen szerkezet további hát­ránya, hogy a fuvókanyílások tölcsérszerű kibővítéseit határoló falak a fuvókákból kiáramló levegő hűtőhatásának nincsenek 35 alávetve, úgyhogy salakos szén elégése esetén a tűzpálya ezen nem hűtött részein csakhamar megindul a képződő salak oda­sülése, minek következtében természetesen a fuvókanyílások is rövidesen eltömődnek. 40 Az ismertetett hátrányokat a találmány értelmében azáltal küszöböljük ki, hogy a rostélyrúd tűzpályáját, vagyis a rostély­rúd azon felületét, amelyen a tüzelőanyag nyugszik, amely tehát a fúvókákat képező szárnyak által túlfödésisel eltakarva nin- 45 csen, a rostély teljes szélességében kizáró­lag a rostélyfelülettel legfeljebb a szén természetes lejtési szögével egyező szöget bezáró ferde felületekből képezzük ki. Ezen szerkezeti megoldásnál tehát el nem 50 égett széndarabocskáknak a fúvókákon való áthullása be nem következhet, mi­után a szén a rostélyfelülettel a természe­tes lejtszögnél kisebb szöget bezáró ferde felületeken súrlódás folytán nyugalmi 55 helyzetében megmarad, másrészt azonban a tüzelőanyag a rostélyrúd tűzpályájáról szítóvas segélyével a ferde felületek fenti értelemben való elrendezése következté­ben tökéletesen eltávolítható anélkül, hogy 60 a széndarabokat stb. ezen tisztítási műve­let közben, amint ez az ismert rostélyrúd­szerkezetnél bekövetkezik, a rostélyfelület zsákszerű bemélyedéseibe beszórítanók. Mi­után a találmány szerinti rostélyrúdnal a 65 tűzpálya összes részei a fuvókákból ki­áramló levegő által kellő mértékű hűtés­nek vannak alávetve, a találmány szerinti rostély kiválóan alkalmas salakdús szenek elégetésére, tehát egyesíti magában mind- 70 azon előnyöket is, melyeket eddig csak bo­nyolult, egymástól függetlenül be- és ki nem szerelhető rostélyrudakból összeállí­tott rostélyszerkezetek segélyével lehetett elérni, melyek azonban csak speciális tüze^ 75 léseknél alkalmazhatók és az esetleg ki­égett rostély rudak kicserélésénél mutat­kozó nehézségek, valamint általában költ­séges voltuk miatt hátrányosak. A rajion a találmány szerinti rostélyrúd 80

Next

/
Thumbnails
Contents