94116. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű égési erőgép beszerelt hőregenerátorokkal

puf fogó-nyom ás alalt álló (.erekbe. Az admisszió- és kipuffogó-nyomás közöl ti különbségnek megfelelő nyomásenergia a káros tereket kitöltő munkaközegből azonban 5 emellett teljesen veszendőbe megy, ami lényeges munkaveszteséget jelent. Ezen veszteség a hengerbe szerelt hőregenerálorok használata esetén a káros tér nagyságával arányosan nő és ezt a megelőző munkalöket-10 bői a hengerben visszamaradt munkaközegnek a visszatérő dugattyútokét «kompresszió szakasznak) nevezeit utolsó része alatt való részleges kompressziója révén csökkenteni igyekeztek azáltal, liogy ezen 15 kompresszióval a visszamaradt gázokat lehetőleg az admisszió nyomásig igyekeztek felkomprimálni. A munkaközegnek a beömlési megelőző kompressziója azonban a gép fajlagos teljesítményét csökkentő ne-20 gatív munkát jelent, miért is ezen módszert csak oly esetekben lehet alkalmazni, amidőn a káros tér a munkahenger hasznos lerének csak csekély százalékára rúg. Ha azonban úgy, mint a bejelenlés lárgyá-25 nál, a munkahengerbcn hőregenerálorok vannak beszerelve, ezek térfogata még a gyakorlatilag tekintetbe jöhető legkisebb méretek mellett is a káros tetet a munkahenger hasznos teréhez viszonyítva any-30 nyira növeli, hogy a káros terek kitöltéséhez nagy kompressziószakaszra van szükség és a negatív munka megengedhetetlen méretet ölt. A kompressziószakasz hosszát még az a 35 körülmény is növeli, hogy a hőregenerálor káros terébe komprimálandó gázok a meleg hengerből oly térbe szoríttatnak, amelynek középhőmérséklete lényegesen alacsonyabb, vagyis a hidegebb káros 40 terek kitöltéséhez szükséges gáz meleg állapotban a hőmérséklete viszonyának megfelelően nagyobb térfogatot foglal el. Ennek folytán hőregenerátorokkal felszerelt gépeknél a teljes lökethosszra ter-45 jedő kompressziószakasz sem lesz többnyire elegendő ahhoz, hogy a nyomást a a kipuffogó nyomásról egészen az admiszszió nyomásig növelhessük. A liőregenerátort kitöltő gázoknak (aliő-50 regenerátor töltésének) a meleg henger felől való kompressziója és a regenerátor töltésnek az expansió alatt a hengerbe való kilépése azonban thermikus hátrányokkal is jár. 55 Ugyanis a gép thermikus hatásfokának növelése céljából a hőregenerátor meleg és hideg vége közötti hőmérsékletesésnek lehetőleg nagynak és ehhez képest a hőregenerátor meleg oldalán a hőmérsékletnek oly magasnak kell lennie, amilyet a hőre- 60 generátor anyaga csak megenged. Amint ez a gép alant ismertetett hődiagrammjából kitűnik, célszerű továbbá a gépet úgy működtelni, hogy a regenerátoron keresztül a hengerbe lépő munkaközeg a belső 65 elégés révén annyira hevíttetik a regenerátor legmagasabb hőmérséklete fölé. hogy a munkavégzés közben végbemenő adiabatikus expansió végén a munkaközeg éppen a regenerátor legnagyobb hőmérsékle- 70 lére hűl le és a gázok kitolása ezen hőmérséklettel történik. A mellékeit rajz 1. ábra mutatja a 2. ábrában vázlatosan feltüntetett kétütemű motor hődiagrammját, melynél a káros te- 75 ret nevezetesen a beszerelt hőregenerátor töltésének befolyása elhanyagoltatott. Az 1. ábrában az ordináták a munkaközeg abszolút hőmérsékleteit és az abseissák az entrópiákat jelentik. (Pl) és (P2;

80 a (pl), illetve (p2) nyomásoknak megfelelő izobárokat jelölik. A munkaközeg a (TI! hűtőhőmérséklettel és a körfolyam maximális (p2) nyomásával az (5) hőregenerátor (2. ábra) hideg oldalán lép a re- 85 generátorba. A munkaközeg a regenerátoron keresztül jut az (1) munkahengerbe, miközben a (4) munkadugattyú annyira mozog kifelé, hogy a nyomás a munkatérben egyelőre változatlanul (p2) marad. 90 Az (5) regenerátor meleg oldala azon maximális (T2) hőmérsékletű, amelyei a regenerátor anyaga megenged, úgyhogy a regenerátoron való keresztüláramlása közben a munkaközeg állandó nyomás mellett (T2) 95 hőmérsékletre hevítletik, mely állapotváltozást az 1. ábrában a (P2) izobár (a-b) szakasza mutatja. Az eközben a regenerátorból felvett meleget az (a, b, s2, sl, a) terület ábrázolja. Az (1) hengerbe való belépése 100 után a munkaközeget állandó (p2) nyomás mellett a belső elégés a (T3) hőmérsékletre hevíti. Az eközben szenvedett állapotváltozásnak megfelel a (F2) izobár (b, c) szakaszának. A (4) dugattyú kifelé menő 105 löketének befejezése alatt a munkaközeg és a tüzelőanyag bevezetését megszakítjuk, úgyhogy a munkatérben adiabatikus expansió megy végbe a (c-d) adiabata mentén a körfolyam legalacsonyabb (pl) nyo- no mására. Ha a (T3) hőmérsékletet megfelelően választottuk meg. úgy a munkaközeg az adiabatikus lehűlés (d; végén éppen a regenerátor maximális (T2) hőmérsékletét érte el. Ha tehát a (4) dugattyú vissza- 115 térő lökete alatt a munkagázok a regenerátorba lépnek, ennek hőmérséklete nem szenved változást. Az expandáll munka-