94105. lajstromszámú szabadalom • Szállítható figyelmeztető készülék vasútvonalakon dolgozó munkások számára
Megjelent 1930. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94105. SZÁM. — Va/2. OSZTÁLY. Szállítható figyelmeztető készülék vasútvonalakon dolgozó munkások számára. Bennewitz János és Lunow Frigyes művezetők Leipzig'-Möckerii. A bejelentés napja 1926. évi november hó 23-ika. Gyakran előfordul, hogy a vasútvonalak javításán dolgozó munkásokat, különösen ködben, vagy pedig alagúton belül, egyes mozdonyok vagy vonatok meg-5 lepik, anélkül, hogy a felügyelő tisztviselők a munkásokat idejekorán figyelmeztethették volna. Mindazon óvintézkedések, melyeket ily szerencsétlenségek elkerülésére ezideig tettek, nem bizonyultak elég-10 ségeseknek. E hátrányt a bejelentés tárgya egyszerű és biztos módon azáltal szünteti meg, hogy a munkahelytől elegendő nagy távolságban a sín lábához egy lemezkét 15 oldhatóan erősít, melynek oldalsó karjai vannak, melyek egy-egy pólusszorítóval vannak ellátva és mely karok a sínfej fölé nyúló, rugalmasan ágyazott kengyelt hordanak, mimellett az összes alkatrészek 20 egy villamos áramkörbe vannak kapcsolva, olykép, hogy az érkező vonatnak kerekei e kengyelt lenyomják és ezáltal áramzárást létesítenek, aminek következtében a munkahelyen felállított és e ké-25 szülékkel vezetőileg összekötött riasztókészülék működésbe jön és a munkásokat a közeledő veszedelemre idejekorán figyelmezteti. A rajzon az 30 1. ábra a találmánynak elölnézete, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, a 3. ábra részlet, a 4. ábra végül a berendezés kapcsolási 35 vázlatát tünteti fel. A készülék főalkatrészét egy hosszúkás (a) lemez alkotja, mely megfelelően alakított alsó részével az (x) síntalphoz (a") szárnyascsavarral oldhatóan erősíthető és mely lemeznek, ill. pántnak a sín gerince 40 mentén felnyúló (a') részén hozzáforraszlott vagy szegecselt függélyes (b) vezeték van elrendezve. E pántnak még két (c, d) vízszintes karja van, amelyeknek végein egy-egy (e), ill. (f) pólusszorító ül. Azon- 4f> kívül e vízszintes (c, d) karokhoz egy-egy függélyes (g, h) vezetőcsap van erősítve. A (b) vezetékben egy T-alakú (i) kengyelnek (k) vezetőcsapja mozoghat fel és alá. Az (i) kengyelnek végéhez egy-egy 50 függélyesen lefelé irányuló (1, m) pánt csatlakozik, melynek alsó vége előnyösen rézből készült. A kengyelszárakhoz azonkívül még lefelé irányuló (n, o) hüvelyek vannak erősítve, melyeknek belsejében 55 (p, q) csavarrúgók vannak elrendezve, mig e hüvelyeknek végei a (g, h) orsókra vannak rátolva. Az (a) pántnak (a') részéhez az (r) kapcsolódoboz van erősítve, amely az összekötővezeték egyik végének 60 felvételére szolgál, míg e vezetéknek másik vége ugyancsak kapcsolódugó és kapesolódoboz segélyével csatlakozik az 1. ábra baloldalán látható riasztókészülékhez. 65 Az 1. ábra jobboldalából tisztán látható, hogy rendes körülmények között az (i) kengyelnek középrésze valamivel túlér a sín fején. Ugyanekkor az (1, m) pántvégek nem érintkeznek az (e, f) érintkező- 70 sarukkal. Mihelyt azonban a vonat kerekei a sínnek a készülékkel felszerelt részén elhaladnak, úgy minden egyes kerék elhaladása közben az (i) kengyel a (p, q) rúgók hatása ellenében lenyomatik, ami 7á által az (1, m) pántvégek az (e, f) érint-