94078. lajstromszámú szabadalom • Egyenkénti forgóáramú meghajtás fonógépek számára asyncron motorokkal

orr a szakadozott vonalakkal jelölt helyzetbe kitérhet. Az újbóli bekapcsolás azonban lehetetlen, amíg csak a (35) hasíték a (36) orr alá nem jut, más szóval 5 a bekapcsolás csupán a kézikerék zérushelyzetének bizonyos állásában lehetséges. A berendezés például a következő módon működik: 10 A (34) kapcsolót bekapcsoljuk és a (10) :<.ézikereket zérushelyzetéből a nyíl irányában kimozdítjuk. Ezáltal mindenekelőtt a (16) állásban a legkisebb periódusszámú hálózatot kapcsoljuk a motorra, 15 amely a (24) állásban a legnagyobb pólusszámra van bekapcsolva. A (15) hengernek továbbmozgatásakor a (29) rótorszabályozót elállítjuk, úgyhogy a mótor fordulatszáma növekedik. Körülbelül 20 120°-kal való elforduláskor a középső hálózatra kapcsolunk át a (17) állásban. A i'ótorszabályozó is 120° elfordulást végzett és most megint az ellenállásfokok kezdetén áll; a (20) henger eddig a for-25 gásban nem vesz részt, a mótor tehát még a legnagyobb pólusszámon áll, tehát a legkisebb fordulatszámkörzetben dolgozik. Ugyanaz a művelet megy végbe, ha a hengert toA^ábbi 120c

-kal elforgatjuk; 30 ekkor a (18) állásban a legnagyobb periódusszámú hálózatot kapcsoljuk be. Ha most tovább fordítjuk a hengert, akkor a (19) fogasszegmens a (20) henger hajtőkerekébe kapaszkodik, a (25) helyzetbe 35 hozza azt és ezzel a motort közepes pólusszámra kapcsolja; a mótor tehát közepes iordulatszámkörzetében jár. Ebben a körzetben is egymásután kapcsoljuk a három hálózatot a motorra, míg a (15) hen-40 gernek további teljes fordulata után a j20) henger is tovább, a (26) állásba fordul, úgyhogy a mótor most már legkisebb ,jólusszám mellett a legmagasabb fordulatszámkörzetben dolgozik. Visszafordí-45 táskor a kapcsolási műveletek fordított sorrendben következnek egymásra. Az egyes hengerek és a kézikerék közötti mechanikai átvitelt természetesen másképen is megoldhatjuk. Az egyik 50 vagy a másik mellékhengert el is hagyhatjuk, pl. a pólusátkapcsolásról lemondhatunk, vagy pedig a rótorszabályozást is elhagyhatjuk, vagy pedig csupán a különböző frekvenciákra való átkapcso-55 lássál is szabályozhatunk. Ekkor a hengerek elrendezésében különféle egyszerűsítéseket végezhetünk. Arra az esetre, ha pólusátkapcsolásnál a rotorban még egy másik tekercs is szükségeltetik, a kapcsolóberendezéssel, < adott esetben, eg'y további mellékhenger hozzáadásával, vagy a (20) hengernek elállításával egyidejűleg a rótoráramkörben is végezhetünk egy átkapcsolást, úgyhogy a rótor szabályozó ellenállása min- i dig a mindenkori hatásos rótortekercseiésen fekszik. A kiviteli példákat három segédhálózat részére szerkesztettük, azonban természetesen nem vagyunk ehhez a számhoz 1 kötve, hanem pl. még több segédhálózatot is alkalmazhatunk. A motorokat továbbá (2n, 3n), vagy több (n) pólusszámmal láthatjuk el, amidőn a pólusszámriak és frekvenciának megfelelő egymáshoz való illesztésével a szabályozó körzet íinoiníokú beosztására tehetünk szert. Erre a célra a következő példa szolgál, amelynél 45, 50 és 55 periódusokkal, valamint egymáshoz 8:6:4 arányban álló pölusszámokkal dolgozunk. A fordulatszámok ekkor a következőképen alakulnak: Frekvencia c Polussz&mok: b b 4 45 675 900 1350 50 750 1000 1500 55 825 1100 1650 Ha a legnagyobb frekvenciát szabályozhatóvá tesszük, akkor az egyes pólusszámok részére megadott fordulatszámok megfelelő értékkel eltolódnak, amikor is módunkban van, egyszer a pólusátkapcsolásoknál a közbenső átmeneteket megváltoztatni, másszor a legnagyobb sebességet, pl. az egész üzem részére meghatározni. Hogy mily maximális fordulatszámot és mily legnagyobb frekvenciát választunk, az az üzemben éppen felclogozott áru, valamint az egyes cérnázási számoktól is függ. A főhálózat frekvenciája feletti frekvenciák használatában az a rendkívüli előny rejlik, hogy olyan gépeknél, amelyeknél a gyártási eljárás nagyobb sebességgel mehet végbe, ez a nagyobb sebesség tényleg be is állítható. Ebből azonban a gépek teljes kihasználásán kívül még a többgyártás lehetősége is adódik, ami sokszor döntő fontosságit a gazdaságos üzemvezetés szempontjából. Ha pl. egy oly telepet, amelynek csupán a főhálózat periódusszámánál kisebb periódusszámú segédhálózata van, oly teleppel hasonlítunk össze, amelynek a főhálózat periódusszámánál nagyobb periódusszámú segédhálózata van, vala-