94071. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó eljárás és berendezés nagyon változó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére
rövid, hogy kisebb erőtényező hátrányai nem jönnek tekintetbe. A 3. ábra oly szabályozó berendezést mutat, amelynél az önműködő feszültség 5 szabályozót a mótor áramkörében ural kodó fáziseltolás változása befolyásolja. Ismeretes ugyan már fáziseltolásmérők alkalmazása a fáziseltolás szabályozására, azonban nem olyként, hogy ezáltal köz 10 vetve egy indukciós mótor kapocsfeszült' gége úgy szabályoztatnék, hogy a hatás foki maximuma éretik el. A 3. ábrában feltüntetett szabályozás a 2. ábrabelitől még abban tér el, hogy az 15 (m) forgóáramú motort a (P) synchroii fázisátalakítóból tápláljuk, mely a kis feszültségű háromfázisú (p2 ) sekundér tekercseléssel és a nagyfeszültségű egy fázisú (Pj j primértekercseléssel van el 20 látva, amely pl. vasúti motoroknál egy részt a (d) áramszedőhöz (még pedig 9 szekundérfeszültség változásának a pri mértekercselésre gyakorolt visszahatá sára való tekintettel az (1) önindukció elé. 25 kapcsolásával), másrészről pedig a föld visszavezetéshez van kapcsolva. A fázis átalakító az (u) gerjesztőgépből egyen árammal táplált forgó (p3 ) gerjesztőmág nessel van felszerelve. A fázisátalakító 80 szekundórfesziültségének szabályozása a? (u) gerjesztőgép gerjesztésének változta tásával történik, az ezen gerjesztőáram körben elrendezett, az (s) szervomotor segélyével beállított (a) szabályozókapcsoló 85 révén. Mivel a szabályozásnak az állandó fáziseltolás alapján kell történnie, úgy a (K) szabályozókapcsoló a 2. ábrabelitől abban tér el, hogy az (n3 ) és (n2 ) mellék áramú tekercsekben folyó áramok egy-40 máshoz viszonyítva negyedperiodussal el vannak tolva és hogy mindkét (nx ) és (n2 ) tekercs (h,), ill. (h) főáramú tekercsekkel működik Össze. A fáziseltolást pl. azáltal érhetjük el, hogy míg az egyik (n2 ) tekercs 45 elé tisztán (R) ohmikus ellenállás van kapcsolva, addig a másik (nj tekercs elé (L) önindukciótekercset kapcsolunk, mely csak csekély ohmikus ellenállással bír. Ennélfogva a (h, n2 ) tekercspár az áram 50 wattkomponensével, a (li,, n,) tekercspár pedig az áram wattnélküli komponensével arányos vonzóerőt fejt ki, mely vonzóerők csak akkor lehetnek egyensúlyban, ha a wattkomponens és a wattnélküli kompo-55 nens közötti viszony a szerkezet méretezéséből folyó meghatározott értékkel bír, vagyis ha a fáziseltolás, ill. az erőfaktor (cos <p) a meghatározott állandó értéket megtartja. Magától értetődik, hogy a 2. és 3. ábrá- 60 ban példaképen mérlegkarszerűen kiképezett (K) vezérlőszerkezet tetszőleges más oly mérőszerkezetekkel pótolható, mely a (W) és (e2 ) közötti viszony, ill. a fáziseltolás változásaira jő működésbe, még 65 pedig ezen változás mindenkori értelmének megfelelő értelemben. A 3. ábrában feltüntetett szabályozási módnál, amelynél forgó synchron-fázisátalakító gerjesztését változtatjuk, a szabá- 70 lyozandó (m) forgóáramú mótor táplálására szolgáló szekundér feszültségnek (p2 )-ben való változtatása visszahat a (p,) tekercselésben uralkodó primérfeszültségre. A feszültségnek tágabb határok 75 között való változtatásakor a fázisátalakító primér áramkörének önindukcióját megfelelően növelni kell, hogy a szabályozás által előidézett feszültségingadozásokat felvehesse, miért is a 3. ábra szerint 80 a fázisátalakító egyfázisú (p,) primértekercselése elé az (1) önindukciótekercs van kapcsolva, Külön indukciótekercs elékapcsolásával azonban azon hátrány jár, hogy az egész 83 önindukciótekercset a magas primérfeszültségre kell szigetelni, míg ha az önindukciót magában a (p-,) primér tekercselésben helyeznők el, úgy elegendő volna a (d) áramszedőhöz legközelebb fekvő teker- 90 eseket a teljes feszültségre szigetelni, a (pt ) primértekercselés földelt vége felé pedig a szigetelés fokozatosan csökkenhetne. A találmány kiterjed oly berendezésre, 95 amely lehetővé teszi, hogy a megkívánt nagy önindukciót lényeges súlynövelés nélkül lehet magába a fázisátalakító egyfázisú primértekercselésébe helyezni. Ez azáltal válik lehetségessé, hogy az 100 eddig szokásos elrendezéstől az egyfázisú tekercselést nem a, háromfázisú tekercseléssel közös hornyokban, egymás mellett helyezzük el a vastestben, hanem a háromfázisú tekercseléstől mágneses mellékzár- 105 latok által elválasztva, nagyobb sugáron, mint a háromfázisú tekercselést, úgy rendezzük el, hogy a mágneses erőfolyam egy része a két tekercselés között fekvő mágneses mellékzárlatokon át záródik. 110 A 4. és 5. ábra mutatja a hornyok elrendezésének két példáját. A háromfázisú (p2 ) tekercselés vezetékei a vastest belső horonykoszorújában fekszenek, míg a (p3 ) egyfázisú tekercse- 115 lés külön (2) hornyokban van elhelyezve, melyek nagyobb sugarii köríven feksze-
