94030. lajstromszámú szabadalom • Hideg és melegveszteség ellen való szigetelés
í _ nek cgymáslól való távolságát fenntart. ják. A trópusokban való használatnál a szigetelés előnyeként jelentkezik az is, hogy 5 az lermit-bizlos. A mellékelt rajz a találmány foganatosítási alakjait ábrázolja. Az 1. ábra szigetelőlemez egy kivitelét mutatja. Ebben (a) jelöli a fémtoliákal, 10 melyeket (b) keret tart meg helyükön. A vékony fóliáknak megsérülés ellen való védelmére a két külső oldalfelület valamely alkalmas anyagból való. vastagabb c! lemezekkel van borítva. Ilyen elrendelő zéssel már az egyes fóliáknak kb. 1 cm-nvi, egymástól való távolsága esetén is készíthetők olyan szigetelő lemezek, melyek a legjobb tőzeg- és parafagyártmányokkal egyértékűek. 20 Olyan esetekben, ahol nem kívántatik meg különösen nagyfokú szigetelő képessé", már egy vagy két aluminiumfóliával is jó hatás érlielő el. Ez esetben a lémfóliákat egy légréteg határainak kibélclé-25 sére lehet használni vagy pedig egyetlen fóliái úgy lehet elrendezni a légrétegben, hogy az két részre ossza ezt. Ilyen fajtájú kiviteleket mutat a 2. és 3. ábra. Előbbi pl. egy mennyezet- vagy padlószerkezetet 30 ábrázol, mely olyan légrélegel tartalmaz, melynek alsó oldalai csupasz (a) lemlolia határolja. A 3. ábra pl. egv barak falának egy része vagy más ilyen építkezés részlete, melynél a légrélegel az a fém fólia 35 két félrészre osztja. Csőszigetelésnek egy foganatosítási alakjál mutatja a 1. ábra. Ili (r) jelöli a szigetelendő csövei, (a) a csupasz fémfóliákal, (c) pedig az erősebb bádogból készült 40 védőköpenyt, melyet külső sérülések ellen való védelem céljából helyezünk fel. Magasabb hőfoknál az (a) fémfóliákat egymástól való távolságát célszerűen kisebbre választjuk, mini alacsonyabbaknál, 45 minthogy a sugárzás a hőfok növekedésével nagy mértékben növekedik. A szigetelésben nagy hőfokeséseknél tehát a magas hőfokok környezetében fekvő légrétegeket keskenyebbre, az alacsony hőfokok kör-50 nyezelében fekvőkel pedig szélesebbre választjuk, úgyhogy, pl. gőzcső szigetelése esetén, az egyes fóliáknak egymástól való távolsága kifelé fokozatosan nagyobb. Az 5. ábra csőkarimaszigetelés hosszmet-55 szetét tünteti fel, melyet egy egyszerit (a) burkolat képez. A 6. ábra kettős burkolatú csőkarimaszigetelés hosszmetszetét ábrázolja. A 7—10. ábrák különösen jól kiképezett süveggel bíró csőkarimaszigetelést mulat- tj nak, ahol is a 7. ábra annak hosszmetszetét a 8. ábra keresztmetszetét, a 9. ábra az egy síkba lefektetett burkolatnak keresztmetszetéi és a 10. ábra a 9. ábra felülnézetét ábrázolja. fi Az 5. ábrának megfelelő foganatosítási példánál a burkolatot az (aj süveg képezi. E süveg belső oldalán, vagy csupasz fémfelület gyanánt lehet kiképezve vagv pedig" fémfóliával lehet azt belül borítani és 71 pedig egy- vagy többszörösen, esetleg légréteg meghagyása mellett. A 6. ábrán rajzolt foganatosítási példa egy (a) külső burkolatot mulat csupasz fémfólia alakjában, mely esetleg" még kii- 7; lön védőköpennyel lehel ellátva. A karimák és a hozzájuk csatlakozó csővégek köré szintén egy csupasz (a) fémfólia van göngyölve. A 7 10. ábrákon feltüntetett foganalosí- ® lási példánál (a) jelöli a csupasz fémfóliákat, célszerűen aluminiuml'óliákal, melyek egymástól bizonyos távolságban, a karimák és a külső (b) védő burkolat közi vannak elrendezve. Hogy egyrészt a kari- 8í mával, ill. csővel és másrészt a (b) védő burkolallal való közvetlen érintkezést meggátoljuk. rossz hővezető anyagból valóv közbenső rétegek vannak elrendezve. Igv pl. a cső és a karima felületét hullámos (f) 91 aszbesztpapirral lehet fedni és a külső védőburkolat belső felületén helyenként aszbesztpapírból vagy efféléből való (g> közbenső rétegeket lehet elhelyezni. A hegyesszögű (h; bevágások a (b) védőbur- 9; kolal lehajlílását megkönnyíteni vannak hivatva. A lapos (i) szalagok a (b) süveg széleit tartják lefogva. Az új szigetelésnek egyszerű, gyors és K olcsó elrendezésére fontos, hogy a fő alkatrészek legöngvölhelők, ezekel tehát a szigetelendő felület köré lehel fektetni és szükség esetén még külön is meg lehet erősíteni. K A könnyű elrendezési módnak és egyúttal a könnyű levehelőségnek előnyét az indokolja, hogy valamennyi alkotó részt végnélküli szalagokból lehet lefejteni, melyek eléggé hajlékonyak, hogy a külön- 11 böző nagyságú és alakú kerületekhez könynyen hozzáidomulhassanak. Az az anyag, melyből a szigetelő részek, ill. az (f) és (g) közbenső rétegek vannak készílve, különböző lehel. Bárminő, ame- 11 leget rosszul vezető anyag alkalmas e célra. Ellenben az (a; részeknek vékony,
