94023. lajstromszámú szabadalom • Küldő antenna drótnélküli állomásokhoz

— 3 — drótok alkossák. Ámbár ezen összeállítás célszerű lehet, a gyakorlatban mégis azt találtuk, hogy nem szükséges mindegyik szekunder küldőeleimet közvetlenül a pri-5 mer küldőelemmel összekötni, hanem az antennák összeállításánál gyakorlatilag célszerű a szekunder küldőelemeket egymással sorban egymásután, tehát, akként összekötni, hogy az energiaáram a primer 0 küldőelemtől kiindulva sorban egymásuután érje el a szekunder küldőelemeket. Az egyik esetben az antenna vízszintesen vezetett erőátviteli vezeték jellegével bír. Ez az antenna azáltal van több individuá-5 lis küldőelemre osztva, hogy az antenna hossza mentén beiktatott indukciós esévékkel ellátott föld-összeköttetések vannak alkalmas közökben elrendezve. A légvezetők, amelyekből a sugárzás kiindul, egy-0 szersmind arra szolgálnak, hogy az egymásra következő küldőelemeket energiával táplálják. Minthogy az energiát a szekunder küldőelemekbe kis ár ami n ten z itás melletti magas feszülség alakjában vezet-5 jük be, nyilvánvaló, hogy ily átvm/vezetékhez nagyszámú küldőelemet csatolhatunk anélkül, hogy ez a feszültségnek és fázisnak saámbavehető megváltozásával járna. 0 A mellékelt rajzokon a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakjai vannak feltüntetve. Az 1., 2. ós 3. ábrák különböző elrendezéseket szemléltetnek vázlatok alakjában. A 5 4. ábra a találmány szerinti irányítóhatást megvilágító diagram. Az 1. ábra szerint a küldőrendszer több, tetemes hosszúságú vízszintes (1) vezetékből áll. Ezeket a talaj fölött (2) támaszok 0 hordják, melyektől az (1) vezetők el vannak szigetelve. Ez a rendszer a (7, 8, 9, 10) ós (11) földvezetékek révén, melyek mindegyikébe (12, 15) hangoló- vagy töltőosévék vannak beiktatva (5) individuális •5 küldőelemmé oszlik. Az említett földvezetékek több (17) huzalból állanak, amelyek a föld színén vannak szétteregetve, úgyhogy mindegyik vezető vége állandóan földelt. A küldőenergiát a sorban első >0 küldőelemnek a (18) nagyfrekvenciájú generátor szolgáltatja, mely a (19) transzformátor útján a (20) vezetékkel van összekötve. Az utóbbi az áramot a (21) transzformátorhoz vezeti, mely az áramot a (7) 5 földvezetékbe táplálja. Az első küldőelem a (7) földvezetékből és az (1) vezető részeiből áll, melyek azzal össze vannak kötve, mimellett ezen küldőelem rezgési transzformátor gyanánt szerepel, mely a (21) transzformátor útján 60 bevezetett feszültséget felfokozza. Itt az energia az első küldőelemtől nagyfeszültségű alakban közvetlenül vivődik át a második küldőelemre, mely a (8) földvezetékből és az (1) vezetőnek ehhez csatlakozó (55 részeiből áll. A második küldőelem is rezgési transzformátor gyanánt hat, mely a kis áramintenzitás melletti nagyfeszültségű energiát nagy áramintenzitás melletti alacsonyfeszültségű alakba viszi át, 70 ahol is az a (8) földvezetékben rezgő töltőáramot kelt, mely ugyanakkora lehet, mint a (7) földvezetékben levő töltőáram. Az (1) vezetékek a nagyfeszültségű energiát egymásután a (3, 4) és (5) küldőeleimbe 75 átvivő vezetékül is szolgálnak. Ezen utóbbi küldőelemek egészem úgy működnek, mint a második küldőelein, úgyhogy valamennyi földvezetékben azonos rendű vagy nagyságú töltőáramok keletkeznek. A talál- 80 mány alkalmazásával járó előny kimutaíctsürs. az 1. ábrán feltüntetett alakú antennával végeztünk kísérletekeit, mely hat individuális küldőelemre volt osztva. Ha az antennába 50 kw. nagyfrekvanciájú 85 energiát vezetünk be és egyetlen földösszeköttetést használtunk, akkor kb. 100 amp.-nyi töltőáramot értünk el. Ha hat földvezetéket használtunk, akkor a töltőáram minden egyes föld vezet ékben kb. 45 90 amp. volt, ami 270 amp. össztöltőáramnak felelt meg; ugyanazon energiafogyasztásnál az effektív sugárzás! 2.7-szer akkora volt, mint az, melyet akkor értünk el, midőn az antennát individuális küldőantenna 95 gyanánt használtuk. A találmánynak a 2. ábrán feltüntetett foganatosítási alakja csak szerkezeti részletekben különbözik az 1. ábra szerinti alaktól. Ez esetben mindegyik individuá- 100 lis küldőelem ernyőantenna alakjában van kiképezve és valamennyi individuális küldőelem (22) átvivővezeték útján van egymással összekötve, mely az első (23) küldőelemtől nagyfrekvenciájú energiát 105 vezet egymásután a szekunder (24, 25, 26 és 27) küldőelemekbe. Az ekként kiképezett küldőrendszer egészen úgy működik, mint az 1. ábrán feltüntetett rendszer. A 3. ábrán a találmánynak módosított 110 alakja látható, mely akkor alkalmazható, ha meghatározott irányító hatást akarunk elérni. Ez esetben az individuális küldőelemeket (28, 29) és (30)-cal jelölt és oly nagyságú induktanciák révén különítjük 115 el egymástól, hogy azok az egymásután következő küldőelemek kisugározta hullámoknak azt a fáziseltolódást adják, mely