94023. lajstromszámú szabadalom • Küldő antenna drótnélküli állomásokhoz

Megjelent 193Q. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^fflj SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94023. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Küldőantenna drótnélküli állomásokhoz. Radio Corporation of America New-York, mint Ernst F. W. Alexenderson schenectady-i lakos jogutóda. A bejelentés napja 1920. évi október hó 29-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1917. évi szeptember hó 13-ika. A szikratávírórendszerekliez való antennák az eddigi kiképzésben a levegőbe nyúló villamos vezetőből vagy vezetőrendszerből állottak, mely nagyfrekvenciájú 5 áramkörtől akként kapott villamos töltést, hogy a Hertz-féle rezgéskeltő készülék módjára energiasugárzási forrássá vált. Ekként valamely antenna sugárzási elméletét általában a Hertz-féle oscillátor ma-10 tematikai elmélete alapján kezelték. A közönséges sugárzó antennarendszer individuális Hertz-féle oscillátornak tekinthető. Már korábban javaslatba hozták több rezgósfejlesztőnek alkalmazását avégből, 15 hogy a sugárzást fokozzák vagy irányítóhatásokat érjenek el, de ezt a gondolatot eddigelé gyakorlatilag meg nem valósi tották, mert nehézségeket okozott az, hogy a különböző küldőelemek rezgéseinek fázi-20 sával akként rendelkezzenek, hogy azok előre meghatározott jellegű, egyesített sugárzást hozzanak létre. A találmány célja oly szerkezet létesítése, mely lehetővé teszi azt, hogy több, 25 gyakorlatilag elkülönített küldőelemmel akként dolgozzunk, hogy a kívánt jellegű kombinált sugárzást biztosan elérjük. Ha küldőrendszert több különböző elemből állítunk össze, akkor az individuális 30 küldöelemmel szemben különböző előnyöket érhetünk el. Ezen előnyök egyike abban van, hogy megadott jelintenzitáshoz kevesebb energiát fogyasztunk. Ez az előny a következőképpen világítható meg. 35 Minden egyes küldőelemben ,a kisugárzott hullám villamos és mágneses mezőintenzitása arányos azzal az árammal és feszültseggel, melyet a küldőelembe vezetünk. A küldőelem fogyasztotta energia az áramerősség és feszültség szorzatával ará 40 nyos és így tehát a kisugárzott hullám mezőintienzitásának négyzetével is arányos. A hullámmozgás általános elmélete azonban azt tanítja, hogy egymásra helyezett hullámok különböző rendszerei akként 45 tevődnek össze, hogy a mező intenzitás minden ponton az Összes individuális hullámok pillanatnyi mezőintenzitásainak algebrai Összege. Ha egy rendszert, mely több individuális küldőelemből áll, akként 50 kezelünk, hogy az individuális küldőele mek rezgéseinek fázisai előre meghatároz zott kívánt módon kombinálódnak, akkor lehetővé válik -a rendszert akként kiképezni, hogy a vevőállomáson a mezőinten- 55 zitás az, összes individuális küldőelemek fejlesztette valamennyi mezőintenzitás számtani összege legyen. Gyakorlatilag állíthatjuk, hogy saját individuális küldő elemmel bíró állomásról egységnyi mező 60 intenzitással való sugárzás a vevőállomáson egységnyi meziőintenzitást hoz létre Ha több küldőelam rendszerét akként ké pezziik ki, hogy mindegyik küldőelem egységnyi niezőintenzitáaú hullámot sugároz 65 ki, akkor azután a vevőállomáson a hatás ugyanaz lesz, mint annyi egységnyi mezőintenzitású hullámé, ahány individuális küldőelem van. Ha valamely individuális küldőelem 70 energiafogyasztását szintén egységnek tekintjük, akkor a többszörös rendszer minden egyes küldőelemének fogyasztása la az egységnek felel meg, ha a rendszer a megadott módon van kiképezve. Ha már 75 most feltesszük, hogy hat individuális