94022. lajstromszámú szabadalom • Felvevő berendezés drónélküli jeladás céljaira

— í — nem. kívánt jelek fejlesztenek mindkét antennában, míg ellenben más feltételek mellett, mint az ismertettek, nem lesz lehetséges a kiegyenlítést oly módon 5 eszközölni, hogy a kívánt jelektől eredő áramok fázisban legyenek, annál is in kább, mert azok minden más árammal mindig 180°-uál kisebb szög alatt egyesülnek és egymást meg nem semmisítik. 10 ha a készülék a nem kívánt jelek megsemmisítésére van beállítva, mindaddig, míg a fázisviszony az (A) állomás két árama között nem azonos a (B) állomás két áramának fázisviszonyával. Az ismertetett felvevő rendszer annak a meggátlására. is alkalmas, hogy a jeleket arra nem hivatott személyek vegyék fel. Ha az (A) állomásról akarunk jeleket felvenni és a jelek felvételét egy másik 20 helyen meg akarjuk akadályozni, akkor a. (B) állomás jelhullámának hosszával egyenlő hosszúságit zavaróhullámot fejleszthetünk. Ezeket a hullámokat (A) és (B) közti pontokon semlegesíthetjük, mert 25 ily esetekben mindkét hullám ellenkező irányban halad és ennek folytán az (A) állomás két árama közti fázisviszony más lesz,, mint a (B) állomás áramai közti fázisviszony. Azonban az (A) és (B) közti 30 ugyanazon egyenes más oly pontján, hol a két hullám egyenlő irányban halad, a zavaró hullám nem semlegesíthető és ennek folytán ott az (A) állomástól kiinduló jelek nem vehetők fel. Míg lehetséges 35 volna az (A) és (B) állomások közti nagy távolság esetén az (A)-ból kiinduló jeleket oly pontokon felvenni, melyek közelebb feküsznek az (A)-hoz, mint a (B)-hez és pedig a hullámenergiák különböző 40 erőssége folytán, addig oly helyeken, amelyek (B)-hez vannak közelebb, mint az (A) állomáshoz, a zavaró hullámok természetesen sokkal erősebbek volnának, mint a signalizált hullámok és ennek foly-45 tán a. jelek nem vehetők fel, ha mindkét hullám ugyanazon irányban terjed A 4. ábra az (A) adóállomás, az (R) felvevő és a, (C, D) közbenső állomások viszonyos helyzetét tünteti fel, melyek in-50 terlctráló hullámokat idéznek elő, melyek jeleknek az M—M vonalon való felvételét meggátolják. Ezen berendezésnek az 1. ábra értelmében való használatakor lehetségessé válik az 5. ábraibeli karakte-55 risztikának létrehozása. Ezen görbe a jelerősiségncik a jelek irányára vonatkoztatott polái'diagraimmjii. Láthatjuk, hogy a felvevő két holtponttal bír, még pedig a (C) állomás és a (D) állomás irányában. A felvevőantenna ilyen esetben az (A) ál- 6 loimás irányaiban fog feküdni. Ezt a legegyszerűbb kiviteli alakot fogják valószínűleg olyankor alkalmazni, amikor az (A, C, 1)) állomásokat ós az (R) felvevőt mind ugyanazon személy működteti. Ha 6 ellenben a (C) és (D) állomások helyzete az 5. ábrabeli állásból a 6. áibrabelibe változik, akkor az elrendezés nyilván már nem létesít neutralizáláist, minthogy a (C) és (D) állomásokról már nem zérus- 7 felvétel feg érkezni, mert a tényleges felvétel az 5. á,b rabel i szaikglatott vektorvonalnak fog megfelelni. A (C) ós (D) állomásokról zérusfelvétell csak akkor lehet elérni, ha az antenna irányát a, 6. ábra 7 értelmében úgy állítjuk be, hogy az (CR) és (DR) közti szöget felezze. Ez olyan karakterisztikát szolgáltat, mely a 7. ábrából tűnik ki, midőn az (L—L) az az irány, amelyben az ii.i fel fogóantenna fekszik. 8 Lehetséges azonban a 7. ábrabeli diagrammól elérni ez antenna, irányának változtatása nélkül, vagyis olyan antennával, mely az 5. ábrában feltüntetett ereden irányában fekszik. Ezt a 8. ábrabeli be 8 rendezéssel érhetjük el, melynek magyarázatára. szolgálnak a 9., 10. és 11. ábrák. Ha a 9. ábra, (0) antennáját, egy olyan antenna középpontjára, kapcsoljuk, mely mindkét végén földelve van, akkor ez 9 valójában ugyanaz,, mintha, a (0) antenna közvetlenül lenne földelve s az eredőt oly vektor fogja jelezni, mely a (0) antenna irányában fekszik (10. ábra). Ha azonban az antenna, a második antenná- 9 nak nem középpontjához, hanem attól oldalt van kapcsolva, akkor a diagramm a 11. ábrabeli alakba, megy át s a 11. ábrában teltvonással jelzett (x) vektorvonal jelzi az eredő hatékony antennairányt; 1 vagyis a 8. ábrabeli berendezéssel az, antenna adott iránya mellett hatékony irányát bizonyos határok között tetszés szerint módosíthatjuk. Ezen esetben két hasonló (33) és (34) felvevőantennát alkal- 1 mázunk, melyek a felvevőállomástól ellentétes irányokban vonulnak, míg két. másik hasonló (35) és (36) antenna a (33) és (34) antennák irányára derékszögben indul a felvevőállomástól. A (35) és (36) an- 1 tennák külső végei földeltek, az állomás l'elé fordított végeik pedig egy impedancián át vannak kapcsolva, mely utóbbi tetszés szerinti alakú lehet s a .jelen esetben (37) kondenzátorok sorából áll. Ha a l (23) és (34) antennákat a (37) impedancia különböző pontjaival kapcsoljuk, az antennarendszer hatékony irányát változ-