94010. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidkatódák előállítására

Megjelent 193Q. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94010. SZÁM. — VIT/j. (VlI/e.) OSZTÁLY. Eljárás oxydkatódok előállítására. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken Eindhoven. A bejelentés napja 1927. évi február hó 11-ike. Németalföldi elsőbbsége 1926. évi április hó 6-ika. Ismeretes oxydkatódokat oly módon előállítani, hogy valamely magas olvadási ponttal bíró fémből, pl. molybdánből álló magot felületén egy vékony platinréteggel 5 vonunk be és erre a hatásos réteget viszszük fel, mely többnyire valamely földalkálioxydból, pl. bariumoxydból áll. Ezt az eljárást nehéz oly ' módon foganatosítani, hogy a hatásos réteg elegendő mér-10 tékben tapadjon a maghoz. Egy másik, a bejelentő által már javasolt eljárás abban áll, hogy egy nemes fémből vagy nemes fémek ötvözetéből álló magdrótot egy a földalkálifémekkel ötvö-15 zetet alkotó nem nemes fémnek vékony rétegével vonunk be, ezt a nem nemes fémet oxydáljuk és ezután ezen a vékony oxydrétegen egy vagy több alkálifémet csapatunk le és azután azt addig hevítjük, míg 20 a földalkálifém oxyddá nem alakult. Ezen eljárásnál az emittáló réteg természetesen jobban tapad a mag felületéhez, de maga a mag kevésbbé ellenállóképes és így dróttörések gyakoriak. 25 A találmány tárgyát már most eljárás képezi oxydkatódok előállítására, melynél az előbb említett két eljárás előnyeinek megtartása mellett azoknak hátrányai ellcerültetnek. 30 Ezt a találmány szerint azáltal érjük el, hogy egy nehezen olvasztható, a földalkálifémekkel célszerűen nem ötvözhető fémből álló magot egymásután előbb egy szintén magas olvadásponttal bíró, de a földalkáli-35 fémekkel ötvözhető és csekély gőzfeszültségű oxydot alkotó fémnek vékony rétegével és azután egy jól oxydálható fémnek vékony rétegével vonunk be, mely fém célszerűen egy vagy több földalkálifémmel 40 ötvözhető és aránylag csekély hőmérsék-45 50 létnél gőzösíthető, mire az így alkotott fémfelületet egészben vagy részben oxydáljuk és rajta a hatásos réteget megalkotjuk. A mag pl. wolframból vagy molybdánből állhat, melyet előbb platinával és azután rézzel vonunk be, mely utóbbit oxydáljuk. Erre az oxydrétegre pl. fémes báriumot csapunk le, melyet végül hevítés útján ismert módon báriumoxyddá alakítunk. Az itt felsorolt anyagokat más, hasonló tulajdonságú anyagokkal helyettesíthetjük. Az első bevonó fém (pl. platina), xnely a földalkálifémekkel ötvözhető és magas olvadási ponttal bír, célszerűen le- 55 hetőleg csekély mértékben legyen oxydálható és oxydjának csak csekély gőzfeszültséggel szabad bírnia. Végül kitűnt, hogy a földalkálioxydnak a magon való tökéletesen egyenletes szét- 60 terítését könnyen érhetjük el azáltal, hogy a magot előbb egy könnyen oxydálható és aránylag alacsony gőzfeszültségű fémmel, mint pl. rézzel, vonjuk be, ezt a fémet oxydáljuk, a földalkálifémet rávisszük, az 65 oxygén felcserélését eszközöljük és végül a rezet, ill. más e célra használt fémet hevítés (úgynevezett flasholás) útján gőzösítjük. Szabadalmi igények: 70 Eljárás oxydkatódok előállítására, jellemezve azáltal, hogy egy nehezen olvasztható, a földalkálifémekkel célszerűen nem ötvözhető fémből álló magot egymásután előbb egy szintén magais 75 olvadásponttal bíró, de a földalkálifémek egyikével ötvözhető és csekély gőzfeszültségű oxydot alkotó fémnek