94000. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csavarvonal alakú wolfram izzótest előállítására
alak kifejlődése már aránylag alacsony hőmérsékleten, is, pl, 2000° C-nál, másodpercek alatt kialakul. Ilyen fémet legjobban úgy nyerünk, hogy a wolframból 5 a kristályosodást gátló szennyezéseket lehetőleg magas hőfokon elpárolgó hozaganyagok (oxydok stb.) segítségével kiűzzük. (Lásd a 155851. sz. angol szabadalmi leírást.) Az ilyen fémből alakított spirá-10 lisban alább leírt hőkezeléssel az izzótestnek a lámpába való szerelése előtt fejlesztjük ki az izzás következtében többé meg nem változó kristályszerkezetet. Jelen találmány szerinti eljárás ilyen 15 csavarvonala,lakú wolframdrót előállítására abban áll, hogy a szokásos (réz- vagy acél-) magra csévélt drótot először a drótban a megmunkálás követketzében előálló feszültségek eltávolítása céljából né-20 hány percen át olyan hőmérsékletre hevítjük, melynél a drót kristályszerkezete még nem változik meg. "Úgy találtuk, hogy a hosszas mechanikai megmunkálás és különösen a csévélés 25 okozta feszültségeket a spirálisból előzőleg el kell távolítani, minthogy ez esetben a végleges kristályalak kifejlődése sokkal zavartalanabbul megy végbe. Ennek az előzetes hőkezelésnek a hőmérsékletét, 30 kb. 800° C-t, a magot képező fémdrót is elbírja. Ezután a magot a szokásos módon savval való kioldás útján eltávolítjuk. A mag nélküli csavarvonalalakú wolframdrótot azután villamosáram átveze-35 tésóvel arra a hőmérsékletre hevítjük, melyen a végleges kristályalak kifejlődése gyorsan végbemegy. 2000° C körüli hőmérsékletein ennek az átalakulásnak az időtartama félpercnél kevesebb, ha a fent-40 említett szennyezésmentes, végleges szerkezetét könnyen felvevő wolframfémet használjuk. Ez a hőkezelés legcélszerűbben a spirálisnak két kontaktus között való folytatólagos tovahúzásával történ-45 heták közömbös légkörben, amikor is arról kell gondoskodni, hogy a drótnak minden egyes (a két kontaktus közé jutó) része 2000° C hőmérsékleten az átalakulásihoz szükséges időn át tartózkodjék. 50 A gáztöltésű lámpák hőokozia energiaveszteségét azonban még más módon is csökkenteni letet. Mint ismeretes, a hőveszteség annál kisebb, minél szűkebb térben tudunk elrendezni egy bizonyos 55 ellenállással bíró izzótestet. Ebből közy vetlenül következik, hogy a esavarvonalalakú drót menetmagasságát a minimumra kell csökkenteni. Ez egyrészt azáltal válik lehetségessé, hogy oly drótot alkalmazunk, mely a csévélés után való 60 izZításnál nem hajlik át, A menetmagasság csökkentésének azonban ilyen wolframdrót alkalmazása mellett is határt szab a spinalizálógép működése1 , amennyiben bizonyos menet magasságot abból a célból 65 is be kell tartani, hogy csévélés után a menetek egymással sehoilse érintkezhessenek. Még a legjobb wolframdrót alkalmazásánál is kb. 1.3 menetmagassággal kell dolgozni, ami úgy értendő, hogy a 70 két menet közti réteg vastagsága a drót átmérőjének 0.3 részét teszi. Különösen kis fogyasztású (15, 25, 40 watt) gáztöltésű lámpáknál már azáltal is igen lényeges árammegtakarítást érünk el, hogy ha 75 ezt a menetmagasságot 1.3-ról 1.2-re tudjuk csökkenteni. Jelein találmány értelmében a csavarvonalalakú wolframdrótot, mely kristályalakját izzás következtében nem változ- 80 tatja meg, különösen ilyen kis gáztöltésű lámpák számára oly módon állítjuk eilő, hogy a drótot csévélés előtt duktiilis fémbevonattal látjuk el és azután olyan módon csévéljük, hogy a spirális menetma- 85 gassága minimális (kb. 1.1) legyen. Ha azután a duktilis fémbevonatot, melynek vastagsága a, drót vastagságának legfeljebb egytized részét teszi, a wolframdrótról leoldjuk, olyan spirálist kapunk, 90 melynek egyes menetei között az érintkezés és a kioldott réteg hiánya következtében is ki van zárva. A lehető legkisebb menetmagasságú wolframdrótspiráliis előállítása pl. a kö- 95 vetkező módon történhetik: 0.012 mm. átmérőre húzott wolfram* drótot elektrolitikus úton 0.0005 mm. vastagságú rézbevonattal látunk el, úgyhogy az ilyen drót teljes vastagsága 100 0.013 mm. lesz. Az így nyert drótot a rendesen alkalmazott spiralizáló gépben 1.1-es menetmagassággal rézmagra csévéljük. A spirálist ezután folytatólagos menetben olyan elektromos hevítőkészü- 105 léken húzzuk át, melynek két kontaktusa között a drótot 800° C-ra hevítjük kb. egy-két percen át. Ezután a drótspirálist 1.2 fajsúlyú salétromsavba helyezzük, melyben a magdrót, valamint a rézbevo- 110 nat igen gyorsan kioldódik. Az így nyert spirálist megfelelő leöblítés és szárítás után másik elektromos hevítőkészüléken át menesztjük folytatólagosan és olyan módon, hogy a spirálisnak áramot vezető 115 része 2000° C hőmérsékleten legyen kb.
