93966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egységes öntvényeknek eltérő olvadásponttal bíró különböző fémek vaggy ötvözetek egymással szomszédos, egymással öszehegesztett rétegeikből való előállítására

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^SgSR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93966. SZÁM. — XH/e. OSZTÁLY. Eljárás egységes öntvényeknek eltérő olvadásponttal bíró külömböző fémek vagy ötvözetek egymással szomszédos, egymással összehegesztett rétegeiből való előállítására. Eisen- und Stahlwerk Walther Peyinghaus cég- Egge Yolmarstein an der ííuhr (Németország). A bejelentés napja 1926. évi november hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi november hó 10-ike. A találmányt '©ljárás képezi egységes öntvényeknek eltérő olvadásponttal bíró különböző fémeknek vagy ötvözeteknek egymással szomszédos, egymással össze-5 hegesztett rétegeiből való előállítására és ez az eljárás azáltal van jellemezve, hogy a magasabb olvadásponttal bíró fémet, illetve ötvözetet, pl. acélt az alacsonyabb olvadásponttal bíró fémből vagy ötvözet-10 bői, pl. vörösöntvényből készült szilárd, előzetesen, készre öntött ÍV inti a test hoz hozzáöntjük. Emellett az öntőformának azokon a helyein, ahol a forróbb fémnek vagy ötvözetnek, pl. öntöttacélnak a le-15 hű lésnél bekövetkező összehúzódása folytán a kevésbbé forró, alacsonyabb olvadásponttal bíró fém vagy fémötvözet, pl. vörösöntvény, a forróbb fém vagy ötvözet összehúzódása folytán keletkező hóza-20 gokba folyhatna be, hűtőgyűrűket alkalmazunk, melyek pl. szürkeötvényből készülhetnek. A találmány szerinti eljárás különös jelentőségre tett szert tengelycsapok szá-25 mára való csapágycsészék előállításánál, melyeket egyes vasútigazgatóságok előírásai szerint acélöntvényből való külső és vörösöntvónyből való belső részből kell készíteni, mely utóbbit azután fehérfém-30 mel öntünk ki. Az ilyen csapágycsészék előállítása eddig úgy történt, hogy az alacsonyabb olvadásponttal bíró fémet vagy ötvözetet, pl. vörösöntvényt, a magasabb olvadás-35 ponttal bíró fémből vagy ötvözetből előre elkészített formatestre, melyet erősen elő kellett melegíteni, ráöntötték, ami által úgynevezett kettősfémből vagy összetettfémből való öntvényeket kapunk meg, melyek két, egymással összehegesztett ré- 40 tegből állnak. Ezen ismert eljárás alkalmazásánál a két különböző fém vagy ötvözet, pl. acél és vörösöntvény rétegei között közbenső réteg képződik, mely az egymással ötvö- 45 ződött vörösréz és vas szilárd oldatából áll. A képződött ötvözet azonban a különböző rétegeket képező anyagok, pl. acélöntvény és vörösöntvény minőségét rontja, amiért is mindkét anyagból vastagabb 50 rétegekre van szükség. Az egész egységes öntvényt tehát a közbenső réteg folytán bekövetkezett silányodásnak megfelelően, vastagítani kell. Az ismert eljárásnál az is előfordul. 55 hogy a kétféle anyagból álló, ötvözött közbenső réteg képződése elmarad. Ilyenkor azonban a két fém vagy ötvözet nem heged jól össze, mert a csapágycsészék hajlított alakja következtében a megder- 60 medésnél a belső, folyékony vörösöntvényréteg jobban összehúzódik és az acélöntvénytől elválik. Az említett hátrányok nem lépnek fel, ha a találmány értelmében jár mik el. 65 Azáltal, hogy a magasabb olvadásponttal bíró fémet, pl. a folyékony acélt öntjük az alacsonyabb olvadásponttal bíró fémből, pl. vörösöntvónyből, előzetesen készre öntött formatestbez, ez utóbbi megolvad 70 és a két folyékony réteg megdermedésénél nem képződik ötvözött közbenső réteg. Ezen körülmény magyarázata csakis az lehet, hogy a magasabb olvadásponttal