93935. lajstromszámú szabadalom • Gyorsgőzfejlesztő berendezés

Meg-jelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93935* SZÁM. —- Ve/2, OSZTÁLY. Gyorsgó'zíejlesztő berendezés. Weber Oscar mérnök Kolozsvár és Klein Adolf kereskedő Csökmőn. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 23-ika. Az eddigi gőzkazánoknál többnyire a kazán alsó része vízzel volt megtöltve és ezt az egész víztömeget kellett gőzfejlesz­tés céljából hevíteni, úgyhogy jelentékeny 5 időbe került, míg a gőzfejlődés megindnlt. Ezzel szemben a találmány tárgyát oly gőzfejlesztőberendezés képezi, melynél a kazán belsejében spirálcsőrendszer van el­helyezve ós amelynél a gőzfejlesztés víz-10 nek ezen spirálcsövekbe való bespriccelése által jön létre, miáltal a gőzfejlődést lénye­gesen rövidebb idő alatt lehet megindí­tani. Emellett a spirálcsőrendszer egy sza­bályozókészülékkel áll összeköttetésben, 15 mely egyrészt a vízbeömlést, másrészt pe­dig a kazánnak a léghuzatát és tüzelését önműködően szabályozza, úgyhogy túlsá­gos nagy gőzfejlődés esetén csökken a víz­beömlés, valamint a kazán léghuzata és 20 tüzelése és így a gőzfejlődés visszatér a normális keretek közé. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítási alakjá­ban van feltüntetve, és pedig az 25 1. ábra a gőzfejlesztőberendezés függő­leges metszete, a 2. és 3. ábrák pedig részletrajzok. Az (a) kazán belsejében, a (b) tűztérben, az egymással összeköttetésben álló (c) spi-30 rálcsövek vannak elrendezve. A (c) spirál­csövek tartására az (1) keresztcső van al­kalmazva, melyen át a külső levegő cirku­lál, nehogy a kazán tűzterében a cső el­égjen. Ezeknek a spirálcsöveknek egyik 35 végébe a (d) vízbevezetőcsőnek (f) szóró­feje torkol bele, másik vége pedig a (g) csővel van összekötve, mely a (h) tartályon keresztül az (i) gőzelosztószelephez vezet. Innen a (j) cső ágazik ki, mely a gőzt egy­részt a (k) feszmérőhöz, másrészt pedig az 40 (m) csövön át az (1) szabályozókészülékhez vezeti. Ez a szabályozókészülék egy du­gattyúhengerből áll, melynek (n) dugat y­tyiíteste az (o) rúgó hatása alatt áll. A (p) dugattyúrúd tetszés szerinti áttételek !5 közbeiktatásával a kazán léghuzamszabá­lyozóval, folyékony vagy gáznemű tüzelő­anyag esetén pedig a tüzelőanyag bebo­csátószelepével van összekötve, úgyhogy a dugattyú mozgása közben a léghuzam, ill. 50 a tüzelőanyagbebocsátás szabályozódik. Ezenkívül a (p) dugattyúrúdra az (r) rúd van erősítve, mely a (d) vízbebocsátócső mellső végét lezáró szelepet működtető (s) tengelynek (t) forgatókarjával van össze- 55 kötve. A (d) cső mellső végén elrendezett szelep a helytálló (v) tárcsából, valamint az (s) tengelyhez hozzáerősített, forgat­ható (z) tárcsából áll, melyek mindegyikén átbocsátó (y) furatok vannak elrendezve go olymódon, hogy a két tárcsa egy bizonyos helyzetében a furatok egymás fölé kerül­nek, viszont elforgatott helyzetben az egyik tárcsa furatai a másik tárcsa testé­vel kerülnek szembe. A (d) cső a (w) cső- 55 ággal van ellátva, melyen keresztül a víz nyomás alatt a (d) csőbe jut. A (d) cső mellső végéhez viszont az (x) cső csatlako­zik és e csatlakozásnál van elrendezve a (v, z) szelep, valamint a (c) csövön halad 70 át az (s) tengely és ebből a csőből ágazik ki az (xl) visszafolyócső. A vizet (w) csőágon, (d) csövön, (dl) sze­lepeken és (f) szórófejen át nyomás alatt spricceljük be a (c) spirálcsövekbe, melye- 75 ket a kazán lángja állandóan hevít, úgy­hogy a víz rögtön gőzzé változik és azután a (h) gőztartón át a gőz az (i) el-

Next

/
Thumbnails
Contents