93908. lajstromszámú szabadalom • Gőztermelő

13 -amely szögvasakra szorul a (280) orsó (284)" alátétlemeze. A (276) ajtó felső szélén elrendezett (280) rögzítőorsók egy másik (332) ajtó 5 alsó részén elrendezett (330) szögvasakkal működik össze; e második ajtó a (16) hőkamra szűkebb felső (16a) részének egy darabját fedi le s egyébként a (276) ajtóhoz hasonlóan van kiképezve s a (334) sííü neken (1. ábra) kifelé tolhatóan felfüggesztve; hasonlóképen van elrendezve egy harmadik (336) ajtó a (338) síneken elmozoghatőan, úgyhogy a (2) tok egész oldala kinyitható. Az utóbb említett ajtók a 15 rajzokon nincsenek részletesen feltüntetve, szerkezetük azonban célszerűen a (276) ajtóéval azonos. Nehogy robbanás alkalmával a robbanásajtó (288) tömbjeinek kirepülő darabjai 20 a személyzetet károsíthassák, a gőztermelő (4) váza az ajtókkal szemben célszerűen (310) védőpajzzsal vagy hálóval van ellátva, mely a (288) tömbök darabjait elfogja. 25 Beláthatjuk, hogy a (2) tok felső részének csökkentett keresztmetszete s a tok ezen részében elhelyezett (26) csövek szoros szomszédsága a csövek között haladó gázok melegének majdnem tökéletes elvo-30 nását biztosítják, legyenek e gázok akár égéstermékek, akár lángok; e mellett a tok alsó bővebb része nemcsak megkönnyíti a gőztermelő csövek alsó részéből kilépő víz és ^gőz felfogására és elkülönítésére 35 szolgáló, szükségképen nagyobb méretű szervek elhelyezését, de l'íítőelemsk elhelyezésére is módot nyújt, ha a hőkamra c részét fűtőtér gyanánt akarjuk használni. E mellett a (26) csövek alsó részei közötti í0 nagyobb közök lehetővé teszik a fűtőgázok egyenletesebb eloszlását, mi mellett a felemelkedő fűtőgázok közölt elrendezett csövek olyan hosszúak, h.ogy nemcsak tökéletesen absorbeálják a gázok sugárzómelegét, 45 különösen ha az égés magában a gőz termelő hőkamrájában megv végbe, hanem lényegileg tökéletesen vonják el a gázok érezhető melegét is, mielőtt azok a kürtőbe lépnének. 50 A gázok egyenletesebb elosztása és a csöveknek a gázokkal a hőkamrába ragadott szilárd részek elleni megvédése céljából a hőkamra alsó (16b) részében (342) terelőlapokat rendezhetünk el. 55 A berendezés zavartalan működésének további biztosítása céljából a g'yüjtőüstök magas és alacsony vízállását jelző, továbbá a (42) vízelosztó alacsony vízállását jelző vészjelzőket alkalmazhatunk. A magas vízállás jelzője a 12. ábrában (344)- 60 gyei van jelölve s célszerűen a (82) közös vezetékbe nyíló azon (78) üstöt ellenőrzi, mely legközelebb van azon ponthoz, melyen a tápvíz a (132) csőből a (82) csőbe lép; az alacsony vízállás (346) jelzője cél- 6'5 szerűen a (82) gyűjtővezetékbe torkoló utolsó (78) gyüjtőüstöt ellenőrzi, A (344) és (346) jelzők vagy helyi jelzőkészülékek, vagy távjelzőkészülékek lehetnek. A (42) vízelosztó alacsony vízállását jelző 70 (348) készülék tetszés szerinti ismert szerkezetű lehet s például a (350) cső révén reáható víznyomás és a (352) csövön át reáható gőznyomás közti különbség által működtethető;; ezen jelzőkészülék arra is 75 szolgál, hogy kibocsássa a levegői a (12) vízelosztóból, ha ebben a levegő felgyülemlése folytán a vízállás túlságosan sülh*ed; ilyenkor a (348) készülék kapcsolatot létesít a (359) vízcső és a (352) gőzcső között, so Nehogy a (173) lég vezetőcsőben és a '183) gőzvezetőcsőben visszaáramlás léphessen fel, ezekbe (354), 111. (356) visszacsapószelepeket szerelünk. Célszerű továbbá ezen csövekbe kis (360) nyílású 85 (358) diaphragmákal. szerelni, melyek a levegő, gőz vagy víz átszivárgását ugyan megengedik, hirtelen nyom ás változásokat azonban meggátolnak. •A (174) gőzszárító csőből. (187) cső ve- 90 zeli vissza a (78) üstök egyikébe a gőzből esetleg kiválasztott vizet; ezen csőbe is (189) visszacsapószelep és (36(1) furattal bíró (358) fojtótárcsa van iktatva (13. ábra). 95 A (84) iszapfogó alján elrendezett (168) kiíüvaión kívül célszerűen mindegyik (78) üst alján is alkalmazunk (362) kifuvatót. Miként már említettük, a (26) gőztermelőcsövek (26b) alsó végei nagy ívben 100 oldalt hajlanak a (30) fejek felé, úgyhogy a csövek alsó végei a (16) kamra alsó bővebb (16b) részében egymástól távolodnak, úgyhogy nagyobb keresztmetszetű (30) gyüj tófejek alkalmazhatók a csövekből ki- 105 lépő gőz és víz befogadására. Az alsq (30) gyűjtők elrendezése a 2. ábrából tűnik ki. A csövek alsó részének nagyobb közökkel való elrendezése lehetővé teszi továbbá, hogy a forró gázok, melyek kívülről lép- no nek be, vagy a hőkamrában végbemenő égésből származnak, könnyen lépnek a csövek közé s lényegileg egyenletesen oszolnak el a hőkamra felső szűkebb részének keresztmetszetében, ami a csövek közti 115 egyenletes hőelosztást biztosítja. A csövek felső részének függélyes helyzete és kis közökkel való elrendezése egy-