93868. lajstromszámú szabadalom • Vizszintes tengelyű forgó osztályozó vagy kiválasztó dob

Megjelent 1930. évi február hó 20

9-én. MAGYAR KIRÁLYI JSEHjn SZABADALMI IÍIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93868. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Vízszintes tengelyű forgó osztályozó vagy kiválasztó dob. Kalker Trieurfabrik und Fabrik gelochter Bleche Mayer & Cie A.-G. Köln a/Rh. A bejelentés napja 1926. évi április hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi junius hó 23-ika. A találmány célja vízszintes tengely körül forgó magosztályozó és magkiválasztó doboknál, melyeknek fala apró magvak keresztülbocsátára szolgáló át-5 törésekkel vagy gömbölyű magvak befogadására szolgáló mélyedésekkel (trieurcellákkal) van ellátva, a dobba vezetett magvaknak, amennyiben ezeket az áttörések vagy mélyedések magukkal el nem 10 viszik (ki nem választják) meghatározott kihullási helyhez, való továbbítása anélkül, hogy e célre külön üzemi berendezésekre lenne szükség. A találmány, mellyel azt a feladatot 15 megoldottuk, a következő megfontolásokon alapszik: Ha az (x—x) tengely körül forgó dob falában kiképezett (a) áttörésben vagy mélyedésben (1. ábra) olyan mag foglal 20 helyet, melynek nagysága vagy alakja az áttörésen való keresztülhullást vagy a mélyedésben való állandó tartózkodást meg nem engedi, akkor ez a mag, ha a dob forgása a (p) nyíl irányában megy 25 végbe, a (q) nyíl irányában lecsúszik a dob felső falán (2. ábra). Ha akkor a mag ugyanazon dobkeresztme t sze t ben lévő másik áttörést vagy mélyedést talál, akkor újból kis ideig benne tartózkodik s í. t. 30 A mag tehát folytonosan ugyanazon dobkeresztmetszeten mozog, nem halad tehát tovább az 1. ábrán rajzolt (x) nyilak egyikének irányában sem. Mellékes emellett, hogy az áttörések vagy mélyedések, 55 az egyes dobkeresztmetszetekben, egymással szemben vannak-e (3. ábra) vagy egymáshoz képest eltoltan vannak-e elrendezve (4. ábra). A találmány értelmében már most ezek az áttörések vagy mélyedések, mint az 5. 40 ábrán látható, a forgási tengely irányában kissé eltoltan vannak elrendezve, egymáshoz képest úgy, hogy a tengelyre ferdén haladó egyenesek vagy spirálisok mentén feküsznek. Ekkor valamennyi 45 magot, tovavándorlása közben, a legközelebbi áttörés vagy mélyedés felfogja ugyan, de egyúttal az (x—x) dobtengely irányában kissé oldalra is tolja és pedig arra az oldalra, melyen a legközelebbi át- 50 törés vagy mélyedés fekszik a megelőzőhöz képest. Ilyen elrendezéssel tehát az anyagnak a dob egyik vége felé való folytonos vándorlása érhető el. Emellett az áttörések vagy mélyedések az egyes 55 dobkeresztmetszetekben ismét szemközt állhatnak egymással, mint az 5. ábrán, vagy egymáshoz képest eltoltan lehetnek elrendezve, mint a 6. ábrán. Ha hosszúkás alakjuk van ezeknek az 60 áttöréseknek vagy mélyedéseknek, aminők pl. az osztályozó dohok hasítékai vagy a teieurök hosszúkás cellái, akkor azáltal is elérhető vagy elősegíthető az említett hatás, hogy a hasítékok stb. 65 hosszkiferjedését a kívánt továbbítási irányhoz alkalmazzuk, úgyhogy a magvak, a nekik ezzel adott mozgási iránnyal, a kívánt irányban továbbíttatnak. A 7. ábra ilyen elrendezést mutat hasítékos 70 lemezekhez. Emellett itt mellékes, hogy e hasítékok olyan sorokban haladnak-e, melyek párhuzamosak az (x—x) doibtengelylyel (7. ábra) vagy pedig, minit a 8. ábrán látható, e tengelyhez képest szög alatt ha- 75 ladnak-e.