93848. lajstromszámú szabadalom • Tapasztó szer kártevő irtására szolgáló poralakú szerek számára

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93848. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Tapasztószer kártevők irtására szolgáló poralakú szerek számára. Chemische Fabrik auf Aktién (vorm. E. Schering) cég" Berlin. A bejelentés napja 1927. évi február hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi április hó 16-ika. Lelong és Koebels szerint (lásd Hollrung Bekámpfung von Pflanzenkrankheiten», 3. kiadás, 89. oldal) levéltetvek és hernyók elpusztítására szappanos kolofonium-leve-5 ket alkalmaznak. Ezen gyantaszappanokat továbbá réz-:mészlevekhez adalékokként is használták (1. c. 65. és 90. oldal). Azt találtuk már most, hogy olyan szappanok' vagy szappanszerű készítmények, 10 melyek gyantákat, mint kolofoniumot, fenyőgyantát, nyers sellakot (Scharrharz), gumilaüskot (Stocklakk) stb. tartalmaznak alapanyagok gyanánt, feloldhatlan állapotban kiváló tapasztószereket képeznek kár-15 tevők irtására szolgáló poralakú szerek számára. Ezen tapasztószerek elkészítése különféleképen történhet. így pl. úgy járhatunk el, hogy mindenekelőtt szokásos módsze-20 rekkel (vizes vagy alkoholos alkálival, szódával stb.) elszappanosítunk, ezután az oldatot fémhidroxidokkal vagy fémsókkal kicsapjuk és a kicsapott terméket a porokkal összekeverjük vagy iszapolt állapotban 25 olyan reakciótermékhez adjuk, melynek végterméke poralakú szert ad. A gyanták elszappanosításától el is tekinthetünk. Elegendő, ha koncentrált gyantaoldathoz kevés alkálit, pl. ammo-30 niákot adunk és ezt az oldatot egyesítjük a reakciótermékkel. Vízzel való hígításnál emulzió képződik, mely csakhamar koagulál. Ha hordozó anyag van jelen, akkor a koagulált anyag erre csapódik 35 le és a végterméknek sima felületeken való kitűnő tapadását hozza létre anélkül, hogy maga a por összeragadna, mint ezt ennél az eljárási módnál várni lehetett volna. 1. Példa. 40 100 rész aprított gallipotot 10 rész maró alkálival 800 rész vízben elszappanosítunk, az elszappanosítási folyadékot rézszulfáttal kicsapjuk, a csapadékot az anyalúgtól elválasztjuk és megszárítjuk. A kapott port 45 azzal a készítménnyel keverjük össze, melynek tapadását javítani akarjuk. 2. Példa. Az 1. példában leírt módon gumilakkból előállított oldatot finoman elosztott kai- 50 ciumarseniát és kalciumkarbonát iszapolt keverékébe visszük be, melyhez előzetesen mésztejet adtunk. A kalciumarseniát tartalmú kész por sima felületeken kitűnően tapad és nem csomósodik össze. 55 3. Példa. Egyenlő mennyiségű fenyőgyantából és alkoholból oldatot készítünk, melyhez kb. 20 térfogatszázalék koncentrált ammoniákot adunk. Ezen oldatból annyit adunk 60 iszapolt rézkalciumkarbonáthoz, hogy a végtermék körülbelül 1—2% fenyőgyantát tartalmazzon. A resinolsavas sókból, resinolokból, resinekből és resenekből álló kicsapódó keverék a hordozó anyagot körül- 65 veszi és annak jó tapadóképességet kölcsönöz. 4. Példa. Az előző példa szerint előállított gyantaoldatból 5—10o/o-ot iszapolt magnézium- 70 arseniát karbonáthoz adunk. Míg a nem kezelt magnézium készítmény rendkívüli