93840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kábelek alőállítására
Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^Hft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93840. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. Eljárás villamos kábelek előállítására. Magyar Siemens-Sehuckert-Művek Villamossági R.-T. Budapest, mint a Siemens-Schuckert-Werke G. m. b. H. berlin-siemensstadti cég jogutóda. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi október hó 5-ike. Az eddig szokásos, különösen rétegezett szigetelésű kábelek előállítására szolgáló eljárásoknál rendesen nem lehet elérni azt, hogy a szigetelőréteg teljesen törés-5 mentes legyen. Ismeretes, hogy a kábelleiket a szigetelőréteg felvitelekor a géppel kényszerűen kapcsolt kábel lehúzóíárcsa segélyével húzzák át a kábelgépen, majd egy dobra csévélik. Mindkét esetben 10 a kábellélek erős hajlításokat szenved, amelyek következtében a szigetelőréteg többé-kevésbbé megtörik. Ezáltal a szigetelés homogenitása elvész és a kábel átütés elleni szilárdsága, valamint az üzem-15 biztosság is csökkennek. Ugyanez a kellemetlen jelenség lép fel akkor, ha a száraz kábellelket belétkosarakba csévélik, hacsak a csévélés átmérője nem igen nagy. Az átmérő növelése azon-20 ban rendkívül nagy és drága szárító és impregnáló készülékeket tesz szükségessé, amelyek a gyártást körülményessé teszik. Megpróbálták a töréseket azáltal kiküszöbölni vagy legalább is minimumra csök-25 kenteni, hogy más minőségű és szélességű papírost választottak és azt másként (szorosan vagy lazán, átlapolással vagy nyitott spirális alakjában) tekercselték a kábelre. Az eredmény javítását azáltal is megkí-30 sérelték, hogy csökkentették mindazon részek görbületét, amelyeken a kábelnek el kell haladnia, tehát elsősorban a lehúzótárcsa és a dob átmérőit növelték, mindezen intézkedések azonban nem vezettek 35 a kívánt eredményre. A találmány szerinti eljárásnál e hátrányokat kikerüljük és pedig azállal, hogy a gyártás folyama alatt a kábelleiket mindaddig nem hajlítjuk, míg a szigetelés nincsen impregnálva. A kábellelket tehát nem 40 vezetjük át a szokásos lehúzótárcsán, sem pedig dobra nem csévéljük. Ellenben a kábellelket, miután az a kábelgépről, vagyis a sodrógépről és ezt követőleg a szigetelőgépről (papírszalag tekercselőgépről) le- 45 került, állandó, lehetőleg egyenes irányban lehúzzuk és célszerűen ugyanazon munkamenelben a szigetelés szárítására és impregnálására szolgáló tartányban vezetjük, lí tartány hossza megfelel a kábel gyár- 50 lási hosszának. Az 1. ábra az eljárás foganatosításának példakénti kiviteli alakját mutatja. Az önmagában ismeretes kábelgép az (a) sodrógépből és a (b) szigetelőgépből 55 áll. A szigeteléssel ellátott, pl. papirossal betekercselt kábelt lehúzótárcsa alkalmazása nélkül a (c) hengerrendszeren át a kábelgépből egyenes vonalban húzzuk ki. A (c) hengerek a kábelt a hosszúkás alakú 60 (d) tartányba továbbítják, amely a találmány értelmében, mint átmenő cső lehet kiképezve és mely az (e) kábellélek behúzása után mindkét végén (f) sapkákkal lezárható. E sapkákat a rajzban vonal- 65 kázva jelöltük. A kábellelket a kábelgépröl pl. préstárcsak segélyével húzzuk le. Ezek lehetnek oly tárcsapárok, amelyek egymásután sorban vannak elrendezve és a kábelgép 70 meghajtásával kényszerkapcsolatban állanak. E tárcsák körülveszik a kábellelket és azt előrehúzzák. A kábel kímélése céljából a tárcsákat a találmány értelmében