93822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a falak átnedvesedésének meggátlására alkalmas bevonóréteg előállítására
Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93832. SZÁM. — VII l/a. OSZTÁLY. Eljárás a falak átnedvesedésének meggátlására alkalmas bevonóréteg előállítására. Boldizsár Lajos vegyész Budapest. A bejelentés napja 1926. évi október hó 23-ika. Amint ismeretes, a különböző téglatípusok tömörségüknek megfelelően, vízfelvevőképességükben lényeges eltéréseket mutatnak. Amíg az égetett- agyagtégla 5 kb. 1 liter vizet képes felvenni, addig a jóval tömörebb mészhomoktégla kb. 500 cm3 vizet absorbeál. Ezek az. alapeltérődések járulnak hozzá végeredményképen a régi és a fundamentumot elzáró, szige-10 telőlemez nélküli épületek falainak eltérő átniedesedóséhez. A száraz tégla használatának gyakorlata teszi szükségessé azit, hogy a malter gyors beszáradásának elkerülése végett a, téglákat előzőleg belő nedvesítik, hogy ezáltal csökkentsék a tégláknak a malterból történő nedvességeivonóképességét. A falak átnedvesedésének okát úgy a téglák, valamint a malter vízfelszívó' és 20 a telítődés fokán felül levő vízmennyiségek továbbadása adja meg, E vízmennyiségek továbbadásának megakadályozására csak a legritkább esetben keresztülvihető az, hogy a mar meglevő épületek-25 nek fundamentumai utólag legyenek elválaszthatók elzárólemezek által vagy l'orró kátránnyal. Az eddig alkalmazott és a legjobb sikert adó eljárás az volt, hogy a falak malterrétegét teljesen eltá-30 volították, az úgynevezett fugokat cementtel tömítették és ugyancsak cementtel vontak te a tégláknak a vakolat felé eső felületét és erre alkalmazták az új vakolatot. Ez azonban tartós eredményt 35 nem adhat a cementnek ridegsége folytán, mert valahányszor az épületnek egy-egy sarka a talajviszonyok folytán lejebb süllyed, mindannyiszor a cementen keletkezett repedéseken keresztül a 40 vakolat ismét átnedvesedik, viagy ha a repedések a cementkeverékeknek helytelen aránya folytán, keletkeztek. Idevágó kísérleteim alapján arra az eredményre jutottam, hogy a cementnél sokkal olcsóbb, könnyebben keresztül- 45 vihető és rugalmasabb bevonatot, nedvességszigetelést létesíthetünk a következő módon: A nedves falak vakolatát lekaparva, a téglák felületét egyszer vagy kétszer 50 kb. 25%-os mészhabarccsal leimeszeljük és szikkadni hagyjuk. Utána egy olyan oldattal vonjuk he, amelyben kazeint tettünk oldhatóvá, annak oldódását előidéző sókkal, pl. szódával, boraxszal stb. 55 Ezt a bevonást kétszer eszközöljük —• amit célszerű lehetőleg melegen végezni — és beszáradása után mégegyszer mészhabarccsal lemeszeljük és ennek beszikkadásia után alkalmazzuk rá a vakolatot. 60 Az így bevonattal ellátott fal bármenynyire is telítődjön nedvességgel, azt a rétegen keresztül át nem adja, nem bomlik, nem oldódik, lúgnak, savnak eillentáll. Csak a tömény 40—50° Bé lúg hatá- 65 sára. roncsolódik, rugalmas, kautsukszerű és pórustól mentes. A kazeinoldat készítésének egyik kiviteli módja a következő: 25 kg kazieint 2.5 kg ammoniákszódával és 150 liter vízzel 70 keverünk és mindaddig melegítünk, amíg a kazieinszemcsék egyenletesre el nem oszlanak. Szóda használatánál az az előny adódik, hogy az a fölösleges mésszel reak- 75 cióba lépve, annaik carbonáttá alakulását elősegíti. Az előzetes mészalapozás jelentősége abból adódik, hogy a kazein oldhatatlan mészsója keletkezik, lényegében azonban elhagyható, mert a kazeinnak 80
