93820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabona feldolgozására
Meg-jelent 193Q. évi február hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93820. SZÁM. — X/i. (X/j.) OSZTÁLY. Eljárás gabona feldolgozására. Treuhand-Gesellschaft m. Tb. H. Bartmann & Co. Hagen (Westfália). A bejelentés napja 1926. evi május bó 26-ika. A szabadalom tárgya eljárás és berendezések mindjenféle gabonából lisztnek, vagy a szokásos lisztelőállítás kikerülésével, közvetlenül kenyérnek előállítására, 5 amennyiben a gabonaszemeket (búza, rozs. árpa stb. vagy akár kukorica, rizs és máseffélék) olyan kezelésnek, célszerűen valamely folyadékban, pl. vízben való áztatásnak vetjük alá, amelynek 10 folytán a magfehérje felduzzad, meg puhul vagy pedig kenőcsszerű vágj többé-kevésbbé pépes tömeggé alakul át, míg a korpa ós a hártyák a magfehérjéi) fellazulnak és a kezelés módja és tartama 15 szerint többé-kevésbbé szívós és bőrszerű jelleget öltenek. A régebbi olyan eljárásokkal ellentét ben, melyeknél a gabonaszemeket ugyancsak. vízben áztatták, hogy abban fel-20 duzzadjanak és ezután feldolgoztassanak, a találmány szerinti előkezelést úgy hajtjuk végre, hogy annak tartama alatt, vagy utána semmiféle káros erjedés vagy rothadás fel nem léphet, sem pedig a 25 mindenféle enzimek nem fejthetnek ki semmiféle káros hatást, továbbá a csira ki niem fejlődhet és a vitaminek, enzimek, illat- és ízanyagok nem szenvedhetnek károsodást. Arról is gondoskodnunk kell, 30 hogy a beáztatott gabonában intramolekuláris légzés fel ne léphessen. Más szavakkal, a magvak beáztatásának csupáij a keményítőből és sikérből álló magfehérje felduzzadását és a korpa héjak és 35 hártyák megdagadását szabad előidéznie, a gabonaszem tápanyagainak és katalizá torainak természetes állapotát azonban egyáltalában nem szabad megváltoztatnia, vagy legfeljebb előnyösen szabad befolyásolnia. Ezzel ellentétben a régebbi 40 eljárásoknál erre n cm ügyeltek vagy pedig e célra csiak alkalmatlan eszközöket használtak. A csírázást pl. sokszor szándékosan előmozdították, aminek az lett a következménye, hogy az előállított tészta 45 rosszul volt süthető, ill. a készített kenyér az emberi emésztésre kevésbbé alkalmassá vált. Imét más esetekben a fehérjeanyagok és enzimek szenvedtek káros változást. 50 Az áztatás tartama és mértéke szerint íj természetes állapotban aránylag kémén5 magfehérje a duzzadás folytán többékevésbbé meglágyul. Előbb sűrűn pépes, majd híg pépes lesz, mimellett mindig a 55 korpahéjnak iá magfehérjétől való erős fellazulása lép fel. Ha az így kezelt magvakat a mechanikai továbbkezelés közben közönséges vagy imagiasalbb hőmérsékleten rész.ben megszárítjuk, úgy a mag- 60 fehérje megint keményebb lesz, a korpahéj leválása tehát tovább halad. A duzzadást gátló vegyszereiknek, pl. konyhasó hozzáadásával valamely alkalmas időpontban feltartóztathatjuk vagy vissza- 65 fejleszthetjük, a duzziadási folyamatot, Különböző gabomaneinűeknél, ill. egyazon gabona különböző fajtáinál a magfehérju egyik vagy másik ilyen állapota mellet*, dolgozhatunk. 70 A .találmány céljának elérésére mindenekelőtt az a lényeges, hogy a nyers magfehérje chemiai és élettani állapota lehetőleg változatlan maradjon. Ezt a találmány szerint különböző wö- 75 dokon érhetjük el, különösen az áztatási