93807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammóniák szintétikus előállítására
Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^ ^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93801. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás ammoniak szinthetikus előállítására. Ilidé Georg- Frieclrich mérnök Böving-hausen (Westfalen). A bejelentés napja 1926. évi május hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi junius hó 4-ike. Ismeretes már ammoniaknak szinthetikus előállításánál katalizátorok gyanánt komplex vasciánvegyületeknek, mint például berlini kéknek és turnbull kéknek 5 alkalmazása, amelyek a Werner-féle elmélet szerint a vasat részben a gyökön kívül kötött alakban tartalmazzák. Tudvalevőleg komplex fémvegyületek alatt olyan vegyületeket értünk, amelyek már nem mutatják 10 a pozitív fém-ion sajátságát képező szokásos reakciót. Ezek az anyagok azonban tapasztalat szerint katalízisnél nagyon rossz ammoniak termelési hányadot adnak és pedig azon oknál fogva, mert az ilyen ve-15 gyületek a vizet nagyon szívósan visszatartják és a víztől csak azon hőmérsékleten szabadíthatók meg, amely olyan magas, hogy emellett a molekulakomplexus teljes bomlása következik be, mielőtt a víz teljes 20 eltávolítása befejeződik. Az ismertetett körülmény természetesen a katalitikus hatás jelentékeny csökkenéséi okozza, mert tudvalevőleg a víznek és a vízgőznek felette káros hatása van a kontaktus anyag kataliti-25 kus hatására. Hosszas és beható kísérletek arra a meglepő eredményre vezettek, hogy lehetséges olyan komplex vasciánvegyületeket előállítani, amelyek az eddig használt és az előzőkben említett vegyületekkel 30 szemben a víztől könnyen és teljesen megszabadíthatok. Meg van adva ugyanis annak a lehetősége, hogy vizes oldatban való előállításuknál a vizet a bomlási hőmérséklet alatt való egyszerű beszárítás útján távo-35 lítsuk el, úgyhogy a vegyületek teljesen vízmentes állapotban állnak rendelkezésre. Ily módon a víz zavaró hatása a terméknek koiitaktusanyag gyanánt való használatánál elesik. A találmány szerint a kitűzött célt az- 40 által érjük el, hogy a gyökön kívüli (extraradikális) vasat olyan más fémmel helyettesítjük vagy képviseltetjük, amely vízmentes kontaktusanyag előállítását teszi lehetővé. A gyökön kívüli vas helyettesítésére 45 a szóban forgó célból különösen alkalmasnak bizonyult az alumínium. Ezen gyökön kívüli vasnak az említett fémmel való helyettesítése előnyösen azáltal érhető el, hogy az fémvegyület alakjában talál allcal- 50 mazást. Legelőnyösebben oly módon járunk el, hogy könnyen hidrolizálható vagyis olyan fémsókból indulnak ki, amelyek vízzel savra és fémhidroxidra bonthatók. Előnyö- 55 sen ferrociankaliumnak vízben való oldatát használjuk, amelyet aluminiumklorid hígított, forró oldatával elegyítünk és az elegyet összeöntés után felhevítjük. A szabad sav a ferrociankaliumot niás komplex 60 vasciánvegyületté alakítja át, amely olyanféle, mint a berlini kék, amely tehát gyökön kívüli vasat tartalmaz. Ez a vegyület már most a hidrolízis folytán keletkezett és finoman elosztott állapotban lebegő alu- 65 miniumhidroxiddal cserebomlásba lép, mikor is olyan komplex vasciánvegyületet képez, amelyben a gyökön kívüli vas alumíniummal van helyettesítve. Az egész oldatnak kavarás mellett való bepárologtatása 70 után az előállított termék katalizátor gyanánt használható. Előnyösen a két só egyenértékű mennyiségeit esetleg 50°/o-jg menő ferrociankalium felesleg mellett használjuk. A helyettesítő fémnek olyan saját- 75 ságúnak kell lenni, hogy olyan komplex vasciánvegyületet adjoai, amely vízmentes állapotban állítható elő.
