93736. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

Megjelent 1930. évi március hó 125-én. )1 AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93736. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Fűtőkályha. Tenkely Rezső lakatosmester Balkány (Szabolcsmegye). A bejelentés napja 1926. évi október hó 2-ika. A találmány fűtőkályhára vonatkozik és az a célja, hogy a tüzelőanyag gazdaságos kihasználása mellett, akár folytonégő, akár szakaszos üzemben, kellemes és egyenletes 5 fűtést szolgáltasson. A találmány az idetartozó vázlatos raj­zok nyomán írjuk le közelebbről, melyek csupán például szolgálnak és néhány ki­viteli alakot tüntetnek fel. 10 1. ábra a teljes kályha függélyes írel­szete. 2. és 3. ábra egy-egy részlet függélyes metszete. Az (1) tüzszekrény, mely itt chamott-15 bélésű lemeztestiiek van gondolva, (2) ros­téllyal és (3) hamuládával van ellátva. A tűzszekrényen (4) lángköpeny van s ennek alsó (5) áttörésein lép be a levegő a (6) légtérbe. Ez utóbbi, a tüzszekrény felett, 20 (7) lángcsatornában folytatódik, amelynek felső végét a (8) födél tetézi. Az (5) át­töréseken beömlő hideg szobalevegő ke­resztülhúzódik a (6) légtéren, (7) légcsa­tornán és a (9, 10) áttöréseken tódul ki. 25 Telt nyilak jelzik mindenütt a levegő irá­nyát. A (11) füstcsatorna spirálisban száll fel a (7) légcsatorna külsején és a (12) csap­pantyúval ellátott (13) csonkában végző-30 dik. Szaggatott nyilak jelzik az égéster­mékek irányát. A találmány szerint csupán a tűzszek­rényen van légköpeny, tehát áramló hideg levegővel csakis a legmagasabb hőfokú 35 kályharész hősugárzását tompítjuk a szoba felé.A tüzszekrény felett megfordul a do­log, ott a légcsatorna kerül középre, a füstcsatorna pedig kívülre, vagyis mire az égéstermékek a fűtendő helyiség szabad teréhez közelebb jutnak, akkorra első, leg- 40 hevesebb hőjüket már leadták. Ha azon­ban még a füstcsatorna hőmérséklete is magas, akkor (14, 15) hőszigetelő bur­kolatba zárjuk a füstcsatornát. Ily módon ugyanannyi hőszigetelő anyagot építhetünk 45 be. következésképen ugyanannyi meleget halmozhatunk fel, mintha tisztán cserép­kályhánk volna, de amellett a felfűtés és a hőleadás, az erőteljes légkeringés folytán ugyanolyan gyorsan megy végbe, mintha 50 tisztán vaskályhánk volna. Szúró meleg ki­felé sehol sem mutatkozhatik, úgyhogy a kétféle kályharendszer előnyeit azok hát­rányai nélkül egyesíthetjük. A megrajzolt esetben a (11) füstcsatorna 55 közvetlenül az (1) tüzszekrény mennyezete fölött töri át a légcsatornát, miáltal az alkatrészek tömör egybeépítése válik lehe­tővé. A spirális, aránylag alacsony szerkezeti 60 magasság mellett is hosszú úton, nagy fűtő­felületen hasznosítja a távozó füstgázok melegét és megak adályozz a, hoigy azok károsan elillanhassanak. A spirálist hajlé­kony szárú drótkefével, vagy pedig úgy 65 tisztogatjuk, hogy kéményseprő golyót gör­dítünk benne végig. A 2. ábra szerint a (7) légcsatorna öve­zetenkint egy darabból van öntve a (11) füstcsatornával. így a részek gyártása és 70 összeállítása könnyebbé válik és a két csatorna közötti, vezetéses hőközlekedés javul. A 3. ábra szerint a (11) füstcsatorna egyenesben száll fel. Ez a kiviteli alak 75 nagy szerkezeti magasságoknál, továbbá akkor előnyös, ha erősen kormozódva égő tüzelőanyagunk van.

Next

/
Thumbnails
Contents