93728. lajstromszámú szabadalom • Berendezés változó sebességgel forgó elektromos generátorok önműködő szabályozására

azzal a különös előnnyel bír, hogy nagy­teljesítményű vonatvilágítási telepeken is azokat a kis gyorsszabályozókat alkalmaz­hatjuk, amelyek eddigelé csak automobil-5 világításnál voltak használatosak. Azonkí­vül valamennyi ellenállásfokozat egysége­sen ugyanazon szabályozó készülékkel bír. Az 1. ábrában (a) a szabályozandó generá­tor, (b) annak gerjesztő tekercse, (c, d) és 10 (e) a gerjeszlőkörben levő szabályozóellen­állás részei, amelyek az (f, g, h; beállító kontaktusok segélyével befolyásolhatók. A (c, d, e) ellenállásrészek három párhuza­mos áramúira vannak osztva, a (c) ellen­lö állás rögzítve van bekapcsolva, a (d) és (e) ellenállások elé (j) és (k) rezgőkon tak­tusok vannak kapcsolva, míg egy harma­dik (i) rezgőkontaktus az egész ellenállás­telephez párhuzamosan van az áramkörbe 20 iktatva. A rezgőkonlaktusok (l. m, n'i ger­jesztőtekercsei az ío; beállítóellenállással egymásután sorban vannak a generátor­feszültségre kapcsolva. A rezgőkonlaktusok azonkívül (p. q. r) áramtekercsekkel van-25 nak ellálva, amelyeken a generátor fő­árama folyik át. Áramkörükhöz párhuza­mosan van elrendezve egy shunlellenállás, amelynek alkalmazása l'olvtán az áram­menetek egy része megtakarítható, miáltal •50 a szabályozó szerkezete lényegesen egysze­rűbbé válik. A tekercsek végei az s; kap­csolótáblán áttekinthető módon vannak el­rendezve. Az 1. ]). i, m, q, j) és (n. r, 10 rezgő relais-k különböző érzékenységűek. 35 amennyiben egyenként különböző generá­torfeszültségnél, tehát különböző fordulat­számoknál lépnek működésbe. Ha az (al generátor áll, úgy valamennyi i, j. k) kon­taktus zárva van. Bizonyos kis fordulat-40 szám mellett az ellenálláságakhoz párhu­zamosan kapcsolt (i) kontaktus működni kezd és a generátorfeszültséget a (c., d, e) ellenálláscsoport periodikus rövidrezárása által szabályozza. Bizonyos fordulatszám 45 után a feszültség a megengedett egyenlőt­lenségi fokon belül oly értéket ér el, hogy az (1. p. i) relais rezgőkontaktusa az ellen­kontaktust már nem érinti; egyidejűleg az (m, q, j) rezgőrelais lé]) működésbe és az 50 egyenlőtlenségi fok határán belül fekvő, következő ellenállásfok elértéig működik, mire szintén állandóan nyitva marad, ek­kor leváltja a harmadik (n. r, 10 rezgő­relais. Az áramvételezéskor fellépő feszült-55 ségeséseket a (p, q, r) áramtekercsek egyenlítik ki. Hogv a rezgőrelais-k bizonyos meghatá­rozott sorrendben lépjenek működésbe, azok érzékenységét megfelelően fokozato­san egymásra következőleg állítjuk be. Míg (ÍO e fokozatos sorrendet az 1. ábra szerinti kapcsolásnál a relais méretezése állapítja meg, a 2. ábrabeli elrendezésnél a talál­mány értelmében ugyanezen célból külön­böző nagyságú előlétellenállásokal alkal- 65 mázunk. Az első (1, i) relais előtétellenállása egy­úttal a legközelebbi következő (n, j) relais ellenállását is képezi, amely utóbbi ezen­kívül még egy külön (u) ellenállással is 70 el van látva. A (d) és (u) ellenállások egy­úttal a harmadik (m, k) relais elé is van­nak kapcsolva és az (u) ellenállással együtt az összes előtétellenállást képezik. A re­lais-k gerjesztőkörei tehát mindenkor a 75 közvetlen megelőző relais gerjesztőköreiből vannak leágaztatva és pedig annak előtét­ellenállasa mögöt t, miáltal működésbe lépé­sük a megelőzőleg működésbe lépett relais előlétellenállásában jelentkező feszültség 80 sorsától függ. A fordulatszám esésekor a leírt folyamai fordított értelemben megy végbe. A 2. ábrában felliinletet! példakénti kiviteli alak egyébként az 1. ábrában fel­tüntetett kiviteltől abban különbözik, hogy S5 az (], m, n) relais-lekercsek közvetlenül a generátorfeszültségre, vannak kapcsolva és hogy az áramtekercsek hiányoznak. Az áb­rának az 1. ábrával azonos részeit ugyan­azon hivatkozási betűkkel jelöltük. «to A leírt kapcsolás többféleképen módo­sítható. így pl. a relaisfeszültség tekercsei a (b) gerjeszlőtekercshez vagy a (c. d, e) cllenál kiscsoporthoz párhuzamosan is le­hetnek kapcsolva. Az áramtekercsekel kap- 95 csolhatjuk úgy, hogy azokon az egész ger­jesztőáram, vagy a gerjesztőáramnak csak egy része folyik át. Aszerint, hogy miféle szabályozási módot választunk, feszültség­tekercseket vagy áramlekercseket külön- ioo külön, vagy egymással kombinálva is al­kalmazhatunk. Lehetséges továbbá, hogy az ellenállási ágak kapcsolását közvetle­nül a generátor fordulatszámától tesszük függővé, pl. kellő érzékenységű centrifugál 105 regulátor segélyével. Egyes esetekben cél­szerű lehet, ha a szabályozást egy főáram­körű szabályozóval is végezzük, pl. világí­tási telepeknél a fényintensilás ingadozá­sait a világítási körben elhelyezett lámpa- 110 szabályozó ellenállás segélyével csökkent­hetjük. Ez a lámpaszabályozó a találmány értelmében a fent leírt móclon meg lehet osztva és szabályozással is bírhat. A talál­mány szerinti berendezést előnyösen al- 115 kalmazhatjuk kis Aizierőtelep generátorai­nál. amelyeknél csak a generátort szabá­lyozzuk, a turbinát pedig nem.

Next

/
Thumbnails
Contents