93722. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

marad. így pl. az anód- vagy rácsfeszültség létesítésére egyúttal a mágnesező meneteknek árammal való ellátását is felhasználhatjuk. 5 A gázrészecskéknek a fényívből a magas vákuumú térbe való átlépését azáltal is gátolhatjuk, hogy miként az a 7. ábrán látható, a vezetőfalakat egymástól oly távolságban rendezzük el és oly hosszú ság-10 ban képezzük ki, hogy neutrális, pozitív vagy negatív töltésű ionok tisztán radiális irányban nem léphetnek ki. Az egyes vezetőfalak egymást radiális irányban átlapolják. 15 A rajzban feltüntetett elektroncső esetében a köpeny mágneses erővonalai olyképen záródnak, mint ez mágnesezett vasrúd esetén történhetik. Az erővonalak mágneses záródása céljából külön jármot is 20 alkalmazhatunk. E járom az (5) köpeny felső és alsó részéhez csatlakozik. A mágnesező meneteket ez esetben a köpeny helyett a járomon rendezhetjük el. A járom egyébként a cső belsejében vagy a csövön 25 kívül is terjedhet. Ugyancsak a találmány értelmében a járomot csőalakúlag" is kiképezhetjük, úgyhogy egyúttal a fényív kondenzált gőzeinek a fényív katódához való visszavezetésére is szolgálhat. 30 Az (o) köpeny mágneses zárása céljából, az anóda is járom alakjában lehet kikepezve. Ez esetben csak arról kell gondoskodni, hogy a fényív és a köpeny, illetőleg anóda között megfelelő szigetelési léte-35 sítsünk. Mint már említettük, a találmány tárgyát képező elektroncsöveknél a vezérlőhatás szempontjából előnyösebb, ha a vezérlő elektródák, valamint az anódák nin-40 csenek a fényív nyomásával közös térben elrendezve, hanem ha ezen elektródák magas vákuumú térben foglalnak helyet. Ezen célból mindkét terel (a fényív terét és a nagy mértékben evakuált vezérlőteret) egy-45 mástól akként különítjük el, hogy az elektronok a fényívtől az anódához átjuthatnak ugyan, azonban pozitív- vagy esetleg negatív-töltésű, vagy neutrális ionok (gázrészecskék) a vákuumba át nem áramol-5 ) hatnak. E feladat megoldása céljából a gázkatóda és az anódatér, vagy vezérlőtér közé egy diffúziós diapliragmát iktathatunk be. Az ilyen porozus diaphragmákon keresz-55 tűi, mint aminőket pl. osmosis folyamatoknál használunk, az elektronok az eletromos mező hatása következtében átáramolhatnák, a gázionokat azonban egyrészt nagyobb térfogatuk, másrészt pedig a diaphragma nagy tömege az áláramlásbau 00 megakadályozza. Mint diffúziós diaphragmál pl. porcellánból vagy valamely hasonló kerámiai masszából készült testet alkalmazhatunk, amelyet nem látunk el zománccal, nehogy a porcellán porozus tu- 65 lajdonságál elveszítse. Egyébként mint diaphragmát más rossz vezető vagy gyengén vezető anyagokat, pl. sililet, ritka földeket, könnyű fémeket, mint alumínium vagy magnézium vegyületeket és más hasonló 70 anyagokat is alkalmazhatunk. Hogy az eleklronáramlást a diaphragma és az anóda között még inkább növeljük, a diaphragmát izzási hőfokra hevíthetjük. Az izzítás ugyanúgy történhetik, mint az az izzó- 75 katódák köréből már 'ismeretes, tehát pl. villamos úton, a diaphragma közvetlen bekapcsolása által, vagy pedig akként, hogy az izzító szálat magában a diaphragmában rendezzük el. 80 A rajz 8. ábrája egy ily példakénli kiviteli alakot mutat. (1) az elektroncső fala, (2) a hengeralakú anóda, (13) egy vezérlőelektróda. A cső katódáját a cső közepén létesített fényív képezi. A fényív létesítése 85 céljából a cső felső részében (3) higanygőzkaíóda, alsó részében pedig (4) anóda van elrendezve. A fényív terén a magas vákuummal bíró tulajdonképeni vezérlőtértől az (5) diffúziós diaphragma választja 90 el. Mint már leírtuk, az elektronok az elektromos mező hatása alatt a fényív és a (2) anóda között a diaphragmán át áramolnak. A (13) vezérelektróda segélyével, az elektronáramlás erősségét, a legtágabb ha- 95 tárok között ugyanolyan módon vezérelheti ük. mint az ismert magas vákuumú izzókatódás csöveknél. Szabad almi igények : 1. Elektroncső az anódáram vezérlésére 100 szolgáló szervekkel, jellemezve katódaként szolgáló, segédkisülés által létesísített kisülési ív (célszerűen í'émgőzfényív) állal, amelyet egy nyílásokkal ellátott köpeny vesz körül, úgyhogy 105 az elektronok a kisülési ívből a köpeny nyílásain át az elektroncsőnek a köpenyt körülvevő vezérlőterébe juthatnak, a gázrészecskéknek a kisülési ívből a vezérlőtérbe való kilépését azon- 110 ban a kisütési ív gázáramának szívóhatása megakadályozza. 2. Az 1. igénypontban védeti elektroncső egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a fényív anódája, vagy az anódál 115 körülvevő tér, hűtve van.