93700. lajstromszámú szabadalom • Meredekcsöves gőzkazán

j Megjelent 1930. évi március hó 396-én. MAGYARKÍRALYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 93TOO. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Meredekcsöves gőzkazán. Schmidt'sche Heissdampfgesellschaft m. b. H. Cassel-Wilhelmshöhe. A bejelentés napja 1926. évi julius hó 6-ika. Németországi elsőbbségi 1925. évi október hó 30-ika. A találmány olyan, meredekcsöves gőzkazánra vonatkozik, melynél a két csőnyalábból és bozzá tartozó alsó és felső dobból álló elgőzölögtető rész a rostély 5 felett tetőszerűen van elrendezve. Az ilyen kazánoknál az elgőzölögtetés a mellső csőnyalábban gyakran nem oly erős, mint i a hátul sóban, mely a második fütőgáz-I huzammal határos, mert a fütőgázok ezen 10 a hátulsó csőnyalábon szabadon keresztüláramolhatnak, míg a mellső csőnyalábot | csak részben fűti a rostély kisugárzó mel legel A mellső csőnyalábnál ehhez képesít első sorban csaknem kizárólag az elégető 15 térhez közel fekvő vízcsősorok szolgálnak az elgőzőlögtetésre. Ezáltal a főleg nagy nyomású gőz fejlesztésénél rendkívül fontos vízkeringés is szenved a kazánban. A találmány e hátrányokat megszünteti és 20 azt eredményezi, hogy az ilyen meredekcsöves kazánoknál egyrészt a mellső csőnyaláb jobban tétetik ki a fűtőgázok behatásának és ezen csőnyaláb egyes csősorai egyenletesebben íűttetaek és más-25 részt, hogy a kazánban a vízkeringés kedvezőbben alakul. Ezt a célt, a találmány szerint, a hátulsó, a második fűtőgázhuzammal határos vízcsőnyalábba gőztúlhevítőcsövek beépítésével, valamint nem 30 fűtött levezető, illetve összekötő csövek különlegesen való elrendezésével és a hátulsó csőnyaláb csövei egy részének a mellső csőnyaláb felső dobja vagy víztartálya felé való görbítésével érjük el. 35 A rajzon a találmány egy foganatosítási példája van bemutatva. Az 1. ábra a meredekcsöves kazán függélyes metszete és a 2. ábra az 1. ábra I—I vonala mentén vezetett és a nyilak irányában tekintett, 40 nagyobb léptékű vízszintes metszete. A kazán egy (A) elgőzölögtető és egy (B) előmelegítő részből áll. Az előbbinek két, az (1) rostély felett tetőszerűen elrendezett (2) és (3) vízesőnyalábja van. A 45 (2) csőnyaláb ferdén áll, míg a (3) csőnyaláb csövei közel függélyesen haladnak. A mellső (2) csőnyalábhoz egy alsó (4) és egy felső (5) dob vagy tartály tartozik, míg a hátulsó (3) csőnyalábhoz egy alsó (6) és 50 egy felső (7) dob vagy tartály. A mellső (2) csőnyaláb felső (5) dobjának gőztere "egy további, nem fűtött (8) tartály gőzterével áll összeköttetésben (9) összekötő csövek útján. További, nem fűtött (10) le- 55 vezeitő csövek vezetnek, egy (11) falon kívül, a (8) tartályból a (4) tartályba. A (8) tartály gőztere továbbá a (7) tartállyal (12) csövek útján összeköttetésben áll, úgyszintén egy (13) gőzgyűjtővel is össze 6o van kötve, melyből a gőz, a (14) vezetéken át, egy (16) gőztúlhevítő (15) nedvesgőzkamrájába áramlik. E túlhevítő csövei a hátulsó (3) csőnyaláb csövei közt, ezekkel azonosan haladóan, vannak elrendezve 65 és úgy vannak közöttük elosztva, amint az a 2. ábrán látható. A túlhevített gőz a (17) forrógőzkamrából a felhasználás helyére áramlik. A (B) vízelőmelegítő egy alsó (18) tartályból, (19) csövekből ós 70 egy felső (20) tartályból áll. Utóbbiból egy (21) tápvezeték vezet a mellső (2) csőnyaláb felső (5) tartályába. E csőnyaláb alsó (4) tartályát nem fűtött (22) csövek kötik össze a hátulsó (3) csőnyaláb alsó (6) tar- 75 tályával. Ezen hátulsó csőnyaláb csöveinek az elégető térrel határos része, mint (23)-nál látható, nem az ezen esőnyaláb-