93685. lajstromszámú szabadalom • Kisütő-cső

j Megjelent 1930. évi március hó 336-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 93685. SZÁM. — VII/g-. OSZTÁLY. Kisütőcső. Siemens-Schuckert-Werke G. ui. b. H. Berlin-Siemensstadt és Dr. Szilárd Leó Berlin-Dahlem. A bejelentés napja 1925. évi november hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi november hó 12-ike. A találmány oly kisütőcsőre vonatkozik, amelynél az anódáramot elektrostatikus vagy elektromágnases úton vezéreljük. Az új kisütőcső, különösen erős áramok, pl. 5 villamosgépek gerjesztő áramának szabályozására szolgál. Az áramot a csőben elsősorban a negál ív töltéshordozók továbbítják és a vezérlés alacsony nyomás mellett elektrostatikus 10 vagy elektromagnetikus úton történik. Fontos, hogy abban a térben, amelyben a vezérlés történik, alacsony nyomás uralkodjék, meri hatályos vezérlés csak akkor lehetséges, ha a töltéshordozók szabad útja 15 hosszú. Alacsony nyomás mellett azonban ütközés útján csak kevés pozitív töltés< hordozó keletkezik, úgyhogy a negatív tértöltés túlnyomó. Hogy erős áramokat tarthassunk fenn, a csövet nagy potentiál-20 esésbe kell iktatni, aminek az a következménye, hogy a negatív töltéshordozók a vezérlőteret nagy sebességgel hagyják el. A csőbeli veszteségek a hatásfokot rontják és a csőben keletkező meleg elvezetése 25 nehézségeket okoz. A találmány tárgyánál a negatív tértöltés káros hatását azáltal csökkentjük, hogy az anódát oly térben rendezzük el, amelyben nagyobb a nyomás, mint a vezérlő-30 térben. A nagyobb nyomás következtében az anóda környezetében elegendő pozitív töltéshordozó keletkezik. Ezeket egyrészt a mező a vezérlőtérbe viszi át, miáltal ott a negatív tértöltés csökkenik. A lecsökkent 35 tértöltés következtében a kisiitőcsővel az anód és a katód között nagy áramerősítést érhetünk el, anélkül, hogy a feszültséget megnővelnők. A vezérlőiérben uralkodó csekély nyomás következtében az anódaáram még jól szabályozható. 40 Az anódatér és a vezérlőtér közötti nyomáskülönbség" fenntartása céljából előnyös, ha a csövet a higanygőzszivattyúk vagy a diffuziószivattyúk módjára képezzük ki és a vezérlést a sugár szívóterében végezzük, 45 míg az anód a szivattyú gőzterében van elrendezve. Az anód körül uralkodó ó nagy nyomás következtében már az ütközési ionizáció folytán elegendő pozitív töltéshprdozó ke- 50 letkezik, amelyeket a mező az anódtérrel összeköttetésben álló vezérlőtérbe visz át. Ezenkívül azonban az anódtérben oly anyagot tarthatunk magas hőfokon, amely eközben pozitív töltéshordozókat bocsát ki. 55 Az 1. ábra példakénti kiviteli alakot mulat. Az (1) térből egy fúvókán át higanygőz áramlik a (2) térbe, amelyben kondenzálódik és egy csatornán át visszafolyik az (1) térbe. Ugyancsak egy fúvó- 60 kán át gőz áramlik a (3) térből a (4) kondenzációs térbe. Az (5) tér mindkét fúvóka szívótere, amelyben maga a vezérlés megy végbe. A katódát az (1) gőztérben is elhelyezhetjük; a negatív töltéshordozók 65 az anódához áramlanak, amely a (3) vagy (4) térben van elhelyezve. A pozitív töltéshordozók, amelyek a töltést a vezérlőtérben kompenzálják a (3, 4) terekben és a terek közötti gőzsugárban vagy a főáram 70 által, vagy pedig egy segédáramkör által fenntartott gázkisüléssel létesítettnek. Kis terhelés mellett az (1) és (2) terek közötti gőzsugárban is gázkisütést létesítünk (pl. egy segédáramforrással fenntartott ívkisü- 75 lést), hogy az áram továbbításához ele-