93684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőzelőtelepek üzemben tartására

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93684. SZÁM. — Y/e. OSZTÁLY. Eljárás gőzerőtelepek üzemben tartására. Sieinens-Schuckert-Werke G. m. I). H. Berliii-Sieinensstadt. A bejelentés napja 1925. évi május hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi május hó 13-ika. Ha oly módon kívánunk gőzt előállítani, hogy a gőztermelés folyamán a gőz és fo­lyadék különválása sehol ne történjék egyenlőtlen ingadozással, akkor az ú. n. 5 határgőztermelési eljárás szerint dolgo­zunk. Ekkor akként járunk el, hogy a munkaközeget a kritikus nyomás közelé­ben fekvő nyomáson tartva egy fűtött cső­rendszeren nyomjuk keresztül és eközben 10 a melegbevezetést akként szabályozzuk, hogy a túlhevítőben állandóan a kritikus­nál nagyobb nyomás uralkodjék. Az ismert fizikai törvények szerint ezen eljárásnál a folyadék a kritikus ponton, mint határon 15 állandóan és egyenletesen gőzállapotba megy át, egyéb gőztermelési eljárásokkal ellentétben, amelyeknél a gőz és folyadék azonos hőmérséklettel, de különböző faj­súlyokkal és különböző fizikai sajátságok-20 kai egyenlőtlenül válnak szét. Mivel a gőzt e magas nyomásnál (amely pl. víznél 225 atm.) nem használjuk gépek táplálására, azt kisebb nyomásra fojtjuk le, miközben a melegbevezetést akként szabályozzuk, 25 hogy a gőz és a folyadék minden ponton egyenletesen és állandóan váljanak külön. A találmány ily határgőzerőtelepek üzemi eljárásra vonatkozik; ennek értelmében a munkaközeg nyomását és hőmérsékletét 30 egyidejűleg önmagukban ismert eszközök­kel a telep teljesítmény - ingadozásainak függvényében úgy szabályozzuk, hogy a nyomás a túlhevítőben állandóan a kriti­kus nyomás közelében és a hőmérséklet 35 az eljárás egész folyamán és a gőztermelés minden fokában oly értéken marad, hogy a gőz és a folyadék egymástól sehol egyen­lőtlenül el nem válhatnak. A találmány szerinti eljárás segélyével 40 lehetségessé válik, hogy határgőztelepeket gyakorlatilag jó hatásfokkal tarthassunk üzemben. A határgőztermelés lényegével vele jár, hogy a nyomás hirtelen csökke­nésekor a folyadékból egyenlőtlenül kelet­kezik gőz, amennyiben a nyomás ily vál- 45 tozásakor hirtelen oly gőz és folyadék­mennyiségek volnának egymás mellett, me­lyek azonos hőmérsékletűek ugyan, de faj­súlyaik különbözők, miáltal a gőztermelés­ben már zavar mutatkozik. 50 Tegyük fel, liogy a gőzszükséglet hirtelen megnövekedik. Miután a tápszivattyú egy bizonyos mennyiségre van beállítva, a na­gyobb gőzszükséglet következtében a gőz­termelőben a nyomás hirtelen esik, annál 55 inkább, mert e gőztermelőnek tárolótere nincs, hanem lényegileg csupán egy fű­tött csőrendszerből áll. Ha a szokásos gőz­erőtelepekhez hasonlóan, csak a tápszi­vattyút szabályoznék automatikusan, akkor 60 sikerülne a tápvíz mennyiségének növelése által a telep gőznyomását ismét növelni. Azonban egyidejűleg csökkennék a nycimás, mivel a tüzelés egy bizonyos, a szivattyú által szállított, vízmennyiségre van be- 65 állítva. Nem elegendő tehát, ha csak a szi­vattyút szabályozzuk, hanem a találmány értelmében egyidejűleg a tüzelést is szabá­lyoznunk kell. Említettük már, hogy a munkaközeget 70 felhasználása előtt fojtanunk kell. Hogy a gőzfejlesztőtelep teljesítményét a változó erőszükségletnek megfelelően beállíthas­suk, a fojtószervet is szabályoznunk kell, hogy az átömlési keresztmetszet szintén a 75 munkaszükséglet mérvében változzék. A szabályozás kivitelének sokféle lehető­sége közül néhányat a mellékelt rajzban példaként feltüntettünk. E kivitelek az üzemben kedvező eredményeket adnak. 80

Next

/
Thumbnails
Contents