93634. lajstromszámú szabadalom • Gyorsfűtő cserépkályha
Megjelent 1930. évi március hó 126 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93634. SZÁM. — H/h. OSZTÁLY. Gyorsfűtő cserépkályha. Prohászka László kályhásmester Veszprém. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 28-ika. A bejelentés tárgya gyorsfűtő cserépkályha, mely egyfelől sokkal gyorsabban fűti fel a szobát, másfelől pedig a tüzelőanyag melegét sokkal jobban kihasználja, , amellett pedig a rendes cserépkályhákhoz hasonlóan, a szobát hosszú időn át melegen tartja. A találmány lényege abban áll, hogy egy nagyjában rendes kiképzésű cserépkályháiba vaslemezből készült kettős í T-alakú cső van beépítve, amelyen át a szobalevegő kering, míg e csőnek a falát ugyanakkor a tűzgázok is súrolják, amiáltal azok melegüket gyorsan és hatályosan adják át a fűtendő helyiségnek. A be-i épített vascső előnyösen négyzetkeresztmetszetű és méretei a szokásos kályhacsempeméreteknek felelnek meg, miért is a cserépkályhába igen könnyen beépíthetők. i A rajzon a találmánynak egyik példaképeni kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a találmány szerinti kályhának » távlati képe, míg a 2—3. ábrák annak belső szerkezetét mutatják távlatilag. A (c) tűztér feletti teret (d) lap zárja el, amelynek két sarkában egy-egy (e, e) áttörés van. E két áttörés között nyugszik e tűzálló lapon a kettős T-alakú és négyzetkeresztmetszetű vascső, melynek (f') az alsó fejrésze, illetve talpa, (f") a felső fejrésze, (f) pedig az összekötő szára. E cső olykép van a kályha (c') testébe beépítve, hogy annak (f', f") részei a szabadba torkolnak és ilykép e részek végnyílásai egyegy csempének helyét foglalnák el. A (c') kályhatestben a füstmenetek azután olykép vannak kiképezve, hogy a füstgázok egyfelől a (c') kályhatestnek falait; másfelől pedig e csőnek falait végigsúrolják. Ezen célból a kályhatestbe két (g, g) függélyes válaszfal van beépítve, melyek az (f) összekötőrész mellső lapjának sík- 45 jába esnek és az (e) áttörésekből kiindulólag egészen az (f") fejrészig terjednek. Az (e) áttöréseken át a tűztérből kilépő tűzgázok tehát az (f) talprész felett egyesülnek és végigsúrolják az (f) összekötőrész 50 mellső falát és a (g) válaszfalak felső szélén áthaladva ismét lefelé áramlanak, miközben az (f) összekötőrésznek két oldalfalát, valamint az (f") fejrésznek két oldalfalát végigsúrolják. Az (f) összekötőrész 55 két oldalfalának síkjában két további (h) válaszfal van beépítve, amelyek az (f") fejrésznél kiindulva az alsó (f) rész felé terjednek és ott a lefelé áramló tűzgázok számára (i) nyílást hagynak, amelyen át 60 a füstgázok a két (h, h) válaszfal közé juthatnak, amelyek között fölfelé áramolva jutnak a (k) áttörésen át az (1) kürtőcsőbe. A füstgázok a (g) válaszfalak között lefelé áramolva a vascső szárrészének oldal- 65 falait súrolják, míg a (h, h) válaszfalak között fölfelé áramolva az (f) résznek hátfalát súrolják. A füstgázok természetesen ezen útjuk közben a (c') kályhatestnek külső határolófalait is végigsúrolják. 70 Látható tehát, hogy azonkívül, hogy a füstgázok a cserépkályhának falait a szokásos módon több menetben végigsúrolják, azonkívül még bensőleg érintkeznek a kályhába beépített vascsőnek (f) szárá- 75 val, valamint e vascső fejrészével is. E vascső tehát hatályosain felmelegszik, aminek következtében benne a levegő állandóan kering és pedig a hidegebb levegő az alsó (f) rész végénél jut be és az 80
