93624. lajstromszámú szabadalom • Vízállásmutató készülék
lék teste mögött fekvő liátsó fallal bír. Hogy a keretet felső és alsó szabad tér meghagyása nélkül lehessen fel- és lesze relni, ezen nagyjában hasábalakú keret 5 két részből van alkotva oly módon, hogy a hátsó fal levehető. A hátsó fal megerősítésére a találmány szerint oly rögzítő elemek vannak alkalmazva, hogy ezeknek megoldása után a 10 hátsó fal és a keretnek többi része egymástól elkülönítve harántirányban vehető le. A találmánynak egyik célszerű fogana -tosítási alakjánál a rögzítő elemek harántirányban haladó, egymásba kapcsolódó 15 fecskefarkalakú hornyokból ós toldatokból állnak, úgyhogy a hátsó falat az egyik oldal felől lehet betolni. Egy másik foganatosítási alaknál hosszirányban haladó toldatok és fecskefarkalakú hornyok van-20 nak elrendezve, mely utóbbiak oly hosszú ságú kivágásokkal vannak megszakítva, hogy a toldatok ezen kivágásokba beléphetnek, úgyhogy a hátsó falat, fel- vagy leszerelés céljából, csak a toldatok hosszá 25 nak megfelelő darabbal kell hosszirányban eltolni. Minthogy ez a darab az összhossznak csak csekély tört részét képezi, a hosszirányban igényelt tér oly kicsi, hogy ez minden kazánnál és minden víz-30 állásmutató készüléknél minden további nélkül meglévőnek tekinthető. Egy további foganatosítási alaknál a hátsó fal rögzítésére szolgáló elemek a hátsó falnak és a keretnek furataiba be-35 illeszthető csapokból állanak. A mellékelt rajzokban a találmány tárgya néhány foganatosítási alakjában van feltüntetve. Az 1. ábra a találmány szerinti kerettel el-40 látott vízállásmutató készüléknek hosszmetszete. A 2. ábra ennek hátulnézete és a 3. ábra harántmetszete. A 4. ábra a vízállásmutató készülék oly 45 foganatosítási alakjának harántmetszete, melynél a készüléknek harántirányú kiterjedése a minimumra van redukálva. Az o. és 6. ábrák egy másik foganatosítási alaknak oldalnézetét és harántmetszetét 50 tüntetik fel. A 7. ábra egy további foganatosítási alaknak harántmetszete. A vízállásmutató készüléknek (a) teste nagyjában hasábalakii és a mellső oldal 55 felé nyitott üreggel bír, míg végein a többi armatúra hozzákapcsolására csőalakú toldatokkal van ellátva. A reflexiós (c) mutató üveget a találmány szerinti keret rögzíti, mely, mellső oldalán, a (c) üveg széleit megfogó (e) hosszlécekkel bír, me ( lyek között annyi szabad tér van meghagyva, hogy a vízállást a szokásos módon jól meg lehessen figyelni. A két (e) léchez az (f) oldalfalak csatlakoznak, melyek az (a) testet szorosan közrefogják és < ezen túl hátrafelé nyúlnak. Ezen oldalfalak belső felületei egymással párhuzamosak vagy egymással kis szöget képeznek és egymástól oly távolságban vannak, hogy a keretet könnyen lehet a készülék testére rátolni vagy arról lehúzni. Hogy a keretet a z üveghez hozzá lehessen szorítani, a nagyjában hasábalakú keret a levehető (h) hátsó fallal van elzárva, mely az 1—4. ábrákban feltüntetett foganatosítási alaknál a fecskefarkszerűen alámetszett (i) toldatokkal van ellátva. Az (i) toldatok, melyek a készülék egész hoszszában egymástól egyenlő távolságban és egyenlő magasságban fekszenek, az (f) ; oldalfalaknak fecskefarkalakú (g) hor nyaival kapcsolódnak. A hátsó fal köze pén több (j) nyomócsavar van elrendezve, melyek a becsavarolásnál a készülék (a) testének hátsó lapjához érve az (a) testet az üveghez és ezáltal az utóbbit a keretnek (e) léceihez szorítják. A (b) és (d) tömítőlemezek az üveg két felülete és az (e) lécek, ill. az (a) test közzé vannak helyezve, hogy ezen részek között tökéletes víz- és gőztömítés éressék el. Hogy a hátsó falat és a keretet szabad térnek a készülék fölött és alatt való meghagyása nélkül le lehessen venni, az (i) toldatok a hátsó falon nem képeznek egy folytonos darabot, hanem több apró (i) darabból állnak, melyek egymástól egyenlő távolságokban fekszenek. Ugyanezen célból az oldalfalaknak (g) hornyai ezeknek fenekéig terjedő kivágásokkal vannak ellátva, melyek a használati helyzetnél az (i) toldatok között fekszenek. Mikor a keret fel van szerelve, az összes (i) toldatok a megfelelő hornyokkal kapcsolódnak. Ha ellenben a hátsó falat a toldatok hosszának megfelelő darabbal eltoljuk, akkor a toldatok a hornyoknak kivágásaival korrespondeáló helyzetbe jutnak, miáltal lehetővé válik a keretet és a hátsó falat egymástól elkülöníteni és ezeket a részeket harántirányban levenni. A hátsó falban az (m) hasíték van elrendezve, melynek hossza az (i) toldatok hosszával egyezik meg és melybe egy az (a) testből kiálló (1) csap nyúlik be, mely ily módon a hátsó falnak a leveleihez szükséges eltolását határolja. Az (a) testen továbbá élűiről hátrafelé nyúló (n) kiszögelések vannak
