93611. lajstromszámú szabadalom • Előmelegítő

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93611. SZÁM. — Ye/2, OSZTÁLY. Előmelegítő. Dr. Ing-. Müller H. Pál mérnök Hannover. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 16-ika. A találmány hőkicserélő készülékekre vonatkozik, ahol atmoszferikus vagy nagyobb és csak ritkán alacsonyabb nyomású gőzt csapunk le fémfalakon, amelyek má-5 sik oldalán vonul végig a felhevítendő folyadék. Az ilyen hőkicserélő készülékeket általában előmelegítőknek, még pedig felületi előmelegítőknek nevezik. Megállapítható rajtuk, hogy melegátadási értékük, 0 vagyis az a hőmennyiség, amelyet felületegységükön időegységben hőesésfokonként átszármaztatnak, kedvezőtlenebb, mint a felületi kondenzátoroknál, ahol az atmoszferikusnál jóval alacsonyabb nyomású gőzt 5 kondenzálunk, noha a különböző feszültségű gőzök kondenzálására vonatkozó tudományos eredmények alapján ennek éppen ellenk ező j ét várh alnók. A találmány azon a felismerésen alap-0 szik, hogy a felületi előmelegítőknek a kondenzátorokkal szemben mutatkozó és a tudományos eredményeknek látszólag ellentmondó, kedvezőtlenebb maguktartása onnan ered, hogy felületi sűrítőknél erő-5 teljes áramlás támad a hőkicserélő készülék csőrendszerén keresztül, még pedig azon ,a réven, hogy ezeknél mindenkor szükséges a gőzzel velejáró, valamint a tömítetlenségeken keresztül behatoló lcve-0 gőt elszívni. Ez az erőteljes áramlás abból adódik, hogy a levegő ritkított állapotában, már aránylag csekély súlymennyiségnél is, igen nagy térfogatot foglal el, annyival inkább, mert hozzá még a levegőben 5 mindenkor jelenlevő forró párák is növelik a térfogatot. Ezért kondenzátoroknál még a gőzáramtól legutóbb érintett hűtőcsöveknél is elegendő áramlás mul átkozik, amely megakadályozza, hogy veszteglő levegőből fészkek képződjenek, amik távol 40 tartanák a gőzt az illető csövektől. Elomelegítőknél ellenben, a gőz nagyobb feszültsége folytán, a gőzben levő levegő csak igen csekély teret foglal el, úgyhogy még akkor sem mutatkoznék valamire való 45 áramlás a gőztől utoljára érintett csöveken, ha ezt a levegőt folytonosan kiáramlani hagynók is. Ebből az következik, hogy itt viszont a gőz konclenzálódásának befejeztével lassankint légmennyiségek gyülem- 50 lenek fel, amelyek elzárják vagy megnehezítik, hogy az utóbb érkező gáz hozzáférhessen a hőkicserélő felületekhez. Ebből magyarázható az előmelegítők kedvezőtlen hőátadása. 55 A találmány szerint ezt a hátrányt olykép szüntetjük meg, hogy egy sugárkészüléket rendezünk el, amelyben a fűtőgőz, a kondenzátorba való belépése előtt, üzemgőz gyanánt szerepel, hogy az előmelegít no tőn már áthaladt gőznek maradékát elszívja és ismét fűtőgőz gyanánt vigye vissza az előmelegítőbe, hogy itt ekként élénk gőzáramlást létesítsen. A rajzok a találmány egy kiviteli pél- 65 dáját vázlatosan tüntetik fel. 1. ábra a készülék keresztmetszete. 2. ábra ugyanannak oldalnézete. Az (a) előmelegítőbe (b) csövön át érkezik a fűtőgőz, amely a (c) sugárkészüléket 70 is átjárja, mielőtt az előmelegítőbe lép. A (c) sugárkészülék szívóoldalához csatlakozik a (d) cső s ezen át szívja el a készülék annak a, gőznek maradékát, amely keresztüláramlott már egyszer az előmele- 75 gítőn. A gőzkeverék ezután az (e) szórófejen keresztül ömlik be, amely a gőzáramot az előmelegítőben mindenfelé szét-