93610. lajstromszámú szabadalom • Felületi kondenzátor

Megjelent, 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI tK^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93610. SZÁM. — Ve/3, OSZTÁLY. Felületi kondenzátor. Dr. Ing'. Müller H. Pál mérnök Hannover. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 16-ika. Felületi (kondenzátoroknál a maradék gőz-lég keveréket célszerűen a gőzbeömlésisel szeniíbeesö oldalon, a csőrendszer egész hosszán, lehető egyenletesen vezetik 5 végig, hogy azután eltávolítsák. Előnyös továbbá, ha a fű tő gőz lehető tágas beömlőkereszfcmetszeten át nyomni be a csőrendszerbe és ezt a csöveikhez képest haránt irányban, lehető rövid úton, 10 csökkenő áramlási keresztmetszetek mellett keresztezheti. Eközben azonban a gőznek nem szabad alkalmat nyernie arra, hogy a csőrendszer keresztezése nélkül juthasson arra a helyre, ahol a gőz-lég 15 keverék kilép. A találmány oly felületi kondenzátort nyújt, amely ezen követelményeket kielégíti, egyúttal pedig azt az önmagában véve ismeretes kivitelt is megengedi, 20 amelynél a kondenzációs térnek, valamint a folyadékkamxáknak, a kondenzátor mindkét végén közös, átmenő köpenyük van és a esőfenekek így a köpenyen belül vannak beerősítve. A találmány első sor-25 ban abban áll, hogy a kondenzátorköpeny belsejében az a tér, amelyet a csövek a gőznek a csőrendszerbe való belépését megelőzőleg a gőznek a szétosztására hagynak szabadon, a csőrendszert sarló-30 szerű keir esztmetszetben fogja közre és a siarlónyílás közepével ' szemben, a gőztér egész hosszán át vannak elrendezve a légetLveaető nyílások. A rajzok a találmány egy kiviteli pél-85 dáját vázlatosan tüntetik fel. Az 1. ábra a gőzbeömlő csonka közepén át, a hűtőcsövékre harántirányban vett keresztmetszet. A 2. ábra a, kondenzátor oldalnézete és 40 részben hosszmetszete. A 3. ábra az 1. ábra baloldali vízkamráinak keresztmetszete, ahol a víz beömlő és kiömlő csonkája van. A 4. ábra a másik oldali vízkamrák ke-' resztmetszete. ahol a hűtővíz fordul. 45 A (h) gőzbeömlő csonkával és (i) gőzlég keverék elvezető csonkával ellátott (a) köpeny fogadja magába a kondenzációs teret, ahol a csőrendszer van, úgyszintén a folyadékka mrákat, anrifc a kondenzátor 50 két végén vannak. Az (a) köpeny, valamint a benne levő csőrendszer között, gyűrűalakú szabad tér marad a köpeny mentében, inert a cső fenekeik beerősítésmódja nem engedi meg. hogy a csövek 55 egészen közelre jussanak a köpenyhez. Oly célból, hogy a gőz ezen szabad téren keresztül ne juthasson hátrányos módon közvetlenül az (i) csonkához, az (a) köpeny aljában egy második (b) köpeny van el- 60 rendezve, amely szorosan a cső rendszer alsó részéhez csatlakozik. A (b) köpeny legmélyebb részéri, éppen azzal a másik sarlóalakií térrel szemben, amelyet a csövek a köpeny felső részén szabadon hagy- 65 nak, az egyik csőfenéktől a másikig terjedő hosszon, (k) nyílások sorozata van, amiken keresztül az (a) és (b) köpenyek közötti hézagba léphet át az eltávolítandó gőz-lég keverék. 70 A csövektől szabadon hagyott felső, sarlóalakú tér révén elérjük, hogy a kondenzátorba lépő gőz a csőrendszer felületének nagy részét érinti ós nagy beömlőkereszitmetszeten át hatolhat a csőrend- 75 szerbe. Miközben azután a gőz a csőrendszer alatti (k) nyílások felé áramlik, a gőzitérfagat csökkenésével egyetemiben egyre csökken az áramlási keresátmetszet is, úgyhogy elegendő, a hőkezeléshez ked- 80