93588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénféleségek, kátrányok és méseffélék nemesítésére
dék igen erősen keveredik és a gáz a legfinomabb eloszlásban kerül vele érintkezésbe. A belépő gázbuborékocskák nagysága és a hozzávezetett gázmennyiség a ő likacsos réteg pórusnagysága és rétegvastagsága, valamint a nyomáskülönbség, ill. áramlásisebesség útján a legmesszebbmenöen változtatható. így pl. középolajoknak hidrogén segítségével benzinekké 10 való átalakítása esetében a szűrőmassza pórusnagyságát és ezzel a gáz átáramlási sebességét úgy válaszhatjuk meg, hogy tökéletes habtömeg képződik, amely a t'olyadékhártyácskáknak a reagáló gázzal 15 való legbensőbb érintkezését biztosítja. Alkalmasan beépített készülékekkel, mim pl. ütközőielületekkel, szitákkal ós máseffélékkel korlátozhatjuk a kezelendő anyag emelkedési magasságát. Lehet az 20 alátétnek, melyen a kezelendő anyag nyugszik, csupán egy részét likacsos réteg gyanánt kiképezni, miáltal szabályos keringő mozgást érünk el, pl. a folyadékon, ill. a habalakulaton belül. Bizonyos 25 körülmények között csupán az alkalmazott gáz egy részének kell a likacsos rétegen keresztülhaladnia. Ilyen és ehhez hasonló elrendezéseket külön-kiilön vagy együtt alkalmazhatunk, 30 hogy a legfinomabb eloszlást és a gyors elgázosodást előidézzük. Ütközőfelületeköt, melyeken a még nem nemesített termék időnek előtte lerakódnék, célszerűen mellőzünk. A hidrálandó anyaghoz vagy a 35 reakciógázhoz a reakciót kedvezően befolyásoló anyagok adagolhatok. Előnyösnek mutatkozott továbbá, ha a szénféleségeknek, kátrányoknak, ásványolajoknak stb. magasabb hőmérsékleten és 40 célszerűen nyomás alatt értékes orgános vegyületekké való átalakításánál arról gondoskodunk, hogy a képződött, különösen az alacsonyforrpontú termékek parciális nyomása a reakciótérben igen ala-45 csony maradjon, tehát hidrogén nagy feleslegben legyen jelen. Az előállítandó termékek parciális nyomása eközben ne emelkedjen az össznyomás 10%-a fölé és célszerűen annak 1—5%-át tegye, pl. 200 50 atm. nyomásnál ne emelkedjen 5—20 atm. fölé. Áramló gázokkal dolgozunk, célszerűen körfolyamatban, mimellett a mindenkor alkalmazott nyomást állandóan fenntartjuk. Ha a nemesített termékek 55 parciális nyomását állandóan igen alacsonyan akarjuk tartani, a gáz áramlási sebességét, az alkalmazott kiindulási anyag mennyiségét és a hőmérsékletet ehhez képest alkalmasan kell megválasztani. Körfolyamatban dolgozva a hidro 60 gén, ill. a hidrogéntartalmú gáz megfelelő kiegészítés után újból felhasználható kismennyiségű kiindulási termék finom elosztására ós hidrálására. Szilárd kiindulási anyag alkalmazása esetén, amilyenek 65 pl. a szénféleségek, ezt célszerűen iszapolt állapotban visszük be a reakciótérbe. Emellett ezt ellenáramban vezethetjük az őt körülvevő hidrálógázzal szembe, a maradékot vagy a nem nemesített, ill. a fa- 70 lakra szórt részleteket adott esetben külön készülék segítségével gyüjtjük össze, az ismertetett módon újból finoman eloszlatjuk és azután pl. iszaptalanítás útján eltávolítjuk. Az egyszeri kezelésre nem 75 elég messzemenően feldolgozott részleteket az első után kapcsolt további kemencékben hasonlóan kezelhetjük vagy körfolyamatban, magasnyomáson átszivattyúzhatjuk, miközben a feldolgozott részletet új 80 anyaggal pótoljuk és a maradékot, ill. a hamut alkalmas módon eltávolítjuk. A reakeiótér falain vagy egyéb ütközőí'elíiletein lerakodó magas forrpontú vagy szilárd részek, pl. magasforrpontú 85 paraffinok sokszor nehezen távolíthatók el és könnyen vezet zavarokhoz a kontaktusok káros befolyásolása, eldugulások és kokszképződés útján. Mint kitűnt, ez eleve elkerülhető azzal, hogy aránylag szűk 90 íorráshatások között desztilláló kiindulási anyagot vetünk alá a kezelésnek. Szilárd kiindulási termékek kezelésénél, amilyenek pl. szénféleségek, aszfaltok, gyanták, szurkok és az ásványolajok, kátrányok 95 stb. egyéb szilárd maradékai, ezeket előbb ismert eljárásokkal, pl. száraz desztillációval, hidrálással stb. részben vagy egészen folyós anyagokká alakítjuk át. Ezeket, valamint a nyersolajokat és egyei) 10 folyós bitumeneket szűk forrponthatárok közötti frakciókká választjuk szét ós az utóbbiakat, összetételüknek megfelelő alkalmas feltételek megválasztása mellett mindegyiket magában vagy alkalmas ele- 10 gyekben vetjük alá a nyomás alatti hidrá-1 ásnak. Eljárhatunk azonban úgyis, hogy tág forrponthatárok közötti anyagokat alkalmazunk különösen úgy, hogy bizonyos 11 frakciókhoz más anyagokat adagolunk, amelyek részben vagy egészben a nemesítendő frakció forráshatárain kívül forrnak és ezeket oly módon vetjük alá előkezelésnek, pl. krakkolásnak vagy nyomás 11 alatti hidrálásnak, hogy a kívánt forrponthatárok közötti forrpontú termékekké alakulnak át, melyeket akár ugyanabban