93575. lajstromszámú szabadalom • Frkvenciamérőhíd

Mása-észt Robinson, összehasonlító konden­zátorait (0,, C2 ) már 1 p. F nagyságban választotta; minthogy e kondenzátorok­nak lehetőleg minden levezetéstől mente-5 seknek kell lenniök és ezért azok több­nyire csillámpalakondeinzátorok gyanánt vannak kiképezve, kapacitásértékük to­vábbi felnövelése, ami az iKv ) ellenállá­sokat meigf el előleg csökkentené, a hidat 10 rendkívül megdrágítaná. A találmány ily nagy és ily eltérő nagyságrendekbe eső ellenállások haszná­latát mellőzni kívánja és azt javasolja, hogy a felhozott példában mintegy követ-15 kezőleg járjunk el: Ha hozzávetőleg 1.000-et akarunk mérni legalacsonyabb frekvencia gyanánt, ak­kor ezen frekvenciaérték 1,000-es cso­portja számára az ellenállást végtelein,re 20 (nulla frekvenciaérték) vesszük, a 100-as és 10-eis csoport számára pedig egy-egy oly ellenállást veszünk, amely az 500-as frekvenciának felel meg. így e három frekvencia összegéül adódik: 25 0 + 500 + 500 =--= 1000 A felhozott számpéldáknál az egymás­sal egyenlő (Rv ) ellenállások: mindegyi­két a 2. ábrában fetüntetett módon vin­nők ki. A beállítható (T, H) és (Z) ellen-30 állássorozatok a frekvencia 1,030-es, 100-as és 10-es egységeinek 'felelnek meg. A mérőpontok mellé írt felső, álló számok azokat a részfrekvenciákat jelölik, ame­lyeik a,z illető ellenállásnak, <a másik két 35 ellen,állás távollétében megfelelnek. Az összfrekvencia a mindenkori három kap­csolóállásnak megfelelő részfrekvenaiák összege gyanánt adódik. Az ailsó, dülit számok a készüléken, az illető kapesoló-40 állásoknál leolvasható részfrekvenciák a.t. jelölik, amik tiszta 1,000-esek, 100-asok és 10-esek. Mindhárom kapcsolóállás vala­mennyi kombinációjánál a dült számok összege egyenlő az álló számokéinál. 45 így tehát 2,000, 3,000, 4,000 számára azo­kat az ellenállásokat helyezzük az 1,000-es csoportba, amelyek az 1,000, 2,000 és 3,000 frekvenciáknak felelnek meg. Továbbá 100, 200, 300 ..., ill. 10, 20, 30 ... számára, a 100-as, ill. 10-eis csoportba azolkat az el- 5( lenállásokat helyezzük, amelyek a 600, 700, 800..., ill. 510, 520, 530... frekven­ciáknak felelnek meg. Pl. az 5,630-as frek­vencia a három csoport következő össze­gezéséiből adódik: 5 £ 5,630 = 4,000 + 1,100 + 430, míg az egyes tizedeseket a készülék ke­zelője tüstént leolvashatja, amint ezt az ábrából könnyen ellenőrizhetjük. Ezek szerint a mérendő legcsekélyebb 6C frekvenciának megfelelő ellenállásokat a másik frekvenciaegységek legalacsonyabb fokozataira osztjuk el, még pedig célsze­rűen egyidejűleg. Ezáltal elérjük, hogy valamennyi alkalmazott ellenállás hason- 6a líthatatlanul sokkal inkább megegyező nagyságrendbe esik, ezenfelül pedig el­hárítjuk igen nagy ellen áll ások 'alkalma­zásának szükségét. Szabadami igény: 70 Frekvenciamérőhíd, melynek két ága fix ellenállásiból áll, harmadik ága kapa­citásit és változtatható ellenállást sor­bakapcsoltan, a negyedik pedig kapa­citást és változtatható ellenállást pár- 75 huzamos kapcsolásiban tartalmaz, mi­mellett mindkét változtatható ellenál­lás osakis azonos értékelvre állítható be ós ez ellenállások több, párhuza­mos csoportból állanak, amelyek mind- 80 egyike a frekvencia ezen egysége több­szörösének felelnek meg, úgyhogy az öísszfrekvencia ezen egységek összege­zéséből tevődik össze, jellemezve azál­tal, hogy azok az ellenállások, ame- 85 lyek a mérendő legcsekélyebb frekven­ciának felelnek meg, az alacsonyabb egységek csoportjára vannak elosztva oly célból, hogy túlnagy ellenállások mellőzhetők legyenek. 90 1 rajzlap melléklettel. FüIlus nyomda, iíudapi'st.

Next

/
Thumbnails
Contents