93541. lajstromszámú szabadalom • Fékberendezés sineken futó járművek számára

Meirjelent 1930. évi március lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93541. SZÁM. — Yg/2. OSZTÁLY. Fékberendezés síneken futó járművek számára. Compagnie Internationale des Freins Autoniatiques Société Anonyme Liég-e. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 11-ike. Belgiumi elsőbbsége 1925. évi szeptember hó 14-ike. A találmány síneken futó járművek, főleg meredek emelkedésű szakaszokkal bíró pályán közlekedő kocsik számára való féjiberendezésre vonatkozik. Ilyfajta 5 járműveknél rendesen a síneken csúszó, elektromágneses féksarukat alkalmaznak; ezek azonban a síneket nagy mértékben koptatják és nagy fentartási költségeket igényelnek. További hátrányuk, hogy 0 nincs meg a kellő szabály ozha tó ságuk és beállíthatóságuk. A találmány főleg völgymeneti járatoknál alkalmazható, síneken futó járművekhez való fékberendezés létesítését célozza, 5 mely a fent felsorolt hátrányoktól ment és mely a pálya meredek szakaszaiban is feltétlen biztonsággal működik. Ezen cél elérésére a találmány féktuskókkal működő, közönséges fékberendezésnek egy vagy 0 több elektromágnessel egységes fékberendezésre oly módom való egyesítését javasolja, hogy a kerekek és a sínek közötti adhásiót, az elektromágnesek útján a sínekre kifejtett vonzóerővel növeli és így 5 a féktuskók elegendő fékezőhatást fejthetnek ki, még szennyes vagy sikos sínek esetén. Az elektromágneseket esetleg úgy képezhetjük ki és rendezhetjük el, hogy veszély 0 esetén egyiíttal súrlódás útján is hassanak a sínekre. Emellett az egész fékberendezést úgy képezhetjük ki tovább, hogy a féktuskóknak a kerekekre kifejtett nyomása, az adhásió növekedésének meg-5 felelően, önműködően növekszik, még pedig úgy, hogy a kerekek nem szorulnak be és nem csúsznak. Hogy a sínekre elég nagy mágneses vonzást gyakorolhassunk, a mágneses erővonal-flux számára elégtelen sínkereszt- 40 metszet az elektromágnesek pólusszámának növelésére késztet, ami a tekercselést körülményessé teszi ós az elektromágnesek hosszát növeli. Ennek a hátránynak kiküszöbölésére és az elektromágnesek pó- 45 lusszámának pl. két pólusra való csökkentésére, a találmány vagy a sínkeresztmetszet növelését, vagy pedig egy, a vágány közepén elrendezett, külön nagy keresztmetszetű acélsín alkalmazását 50 kontemplálja. A mellékelt rajz 1—5. ábrái az új fékberendezés több kiviteli alakját vázlatosan tüntetik fel, míg a 55 6. ábra az új sínk er esztmetszetet szemlélteti. Az 1. ábra szerint a jármű (1) kerekeinek tengelyein (2) hosszgerenda van elrendezve, melyre a (4) elektromágnes pL qq a (6) rúgó segélyével támaszkodik. A (4) elektromágnes (3) pólussarui a (28) síntől kellő, pl. 1. cm-nyi távolságban tartatnak. Ha a (4) elektromágnest áram járja át, akkor a (28) sínt vonzza, miáltal a (2) gg hosszgerendára és a kerekek tengelyére lefelé irányuló vonzóerő gyakoroltatik, mely az (1) kerekek és a (28) sín közötti adhásiót növeli. Ennek következtében az (5) féktuskók által az (1) kerekekre ki- 70 fejtett fékezőhatás növelhető anélkül, hogy tartanunk kellene az (1) kerekek csúszásától. A (2) hosszgerendák és a (4) elektromágnesek közé iktatott (6) rúgó úgy lehet 75 méretezve, hogy anélkül, hogy összeszoríttatnék, oly nyoonóhatásnak képes ellentállni, mely rendesen az adhásió nö-