93496. lajstromszámú szabadalom • Nyúlékony elektromos kábel

Megjelent 193Q. évi március hó 367-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 93496. szám. — Vll/j. osztály. Nyúlékony elektromos kábel. Land- und Seekabelwerke A -G. Köln-Nippes. A bejelentés napja 1926. évi január hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi január hó 30-ika. A lerakott kábelek, ha valamely okból megnyúlnak vagy megduzzadnak, felépí­tésük tekintetében deformálást szenvednek, ami sok esetben elektromos átütésre vezet. 5 A kábelek megnyúlása vagy megduzzadása azonban, főleg olyan területeken, melye­ken talajmozgások lépnek fel, nem kerül­hető el. E veszélyt addig azáltal próbálták megelőzni, hogy a kábel, ill. a kábelben 10 lévő vezetékek mozgásait úgynevezett nyú­lékonysági karmantyúkra vitték át. Azon­ban azok a nyúlások és duzzadások, me­lyeket a karmantyúk felfoghatnak, igen csekély mértékűek, nem nagyobbak 15 cm-15 nél, azaz a pl. 250 m gyártási hosszúságú kábelek csak 7.5 cm-nyit nyúlhatnak vagy duzzadhatnak, ha ugyanis az említett kar­mantyúk félig nyúlásra és félig duzza­dásra vannak a kábelek közt beszerelve. 20 A találmány szerint a kábelek, ill. veze­tékeik mozgását többé nem visszük át kar­mantyúkra, hanem a kábelek, szerkeze­tük folytán, önmagukban nyúlnak és duz­zadnak, tehát deformálódnak is, anélkül 25 azonban, hogy átüthetnének. Az eddig ismert fajtájú kábel vezet ékek, melyeknek felépítése azt az egyetlen célt követi, hogy a kábelek hajlékonyak legye­nek és melyeknél a vezetékek magvát egy 30 vagy több egyenes drót alkotja, míg a további drőtrétegek spirálisalakúan, egy­mástól eltérő, emelkedési szögekben van­nak elhelyezve, sem nem nyújthatók, sem nem duzzaszthatók és így nyúlékony kábe-35 lekhez nem alkalmasak. Ismeretesek to* vábbá spirálisalakúan gumiba beágyazott vezetékek, továbbá olyanok is, melyeknél mindegyik rétegben egy-egy drót elhagyá­sával vagy spirálisalakúan tekercselt fém-40 szalagokkal próbálták a vezetékeket nyű lé­kon nyá tenni. A spirálisalakúan gumiba beágyazott vezetékek, költségességük miatt, csak rövid összekötő darabokként jöhetnek tekintetbe, de földbe helyezett kábelek gya­nánt nem. Az egyes rétegekben egy-egy 45 drót hiányakor pedig a nyúlás csak igen erős húzásnál veszi kezdetét, továbbá ezek­nél a vezetékek, a kábelek átütés ellen való biztonságára káros módon, deformá­lódnak is, végül a fémszalagokból készült 50 vezetékeknél, a kábel meghajlításakor, a szalagok széle benyomul a szigetelő ré­tegbe és átütésre ad okot. Ezzel szemben a találmánynál a vezeték magvába az egyenes drótot mellőzzük és 55 nyúlékony anyaggal helyettesítjük. A több drótú vezetékeknek ekkor rövid, spirális­alakú sodrást adunk, melynek emelkedési szöge kisebb, mint ahogyan az az ismert sodrásnál szokásban van. 60 A kábel egy példája a rajzon van be­mutatva. A vezetékek közepében, a mag helyett, jutából, gumiból vagy más nyúlé­kony anyagból való (a) betétet, rendezünk el. E betét helyét azonban üreg foglalhatja 65 el, mely esetben, ami azonban csak több rétegből álló vezetékekhez alkalmas, pl. egy kissé széthúzott spirális veheti körül ezt az üreget, mely spirális, rézvezetékek esetén, kemény-, réz- vagy bronzdrótból 70 állhat és a legbelső drótréteget helyettesíti. Egyebekben a (b) drótrétegek mind ugyan­azzal az emelkedési szöggel tekercseltetnék spirálisalakúan, amivel elérjük, hogy min­den egyes drótnál ugyanolyan hosszúságú 75 és így a nyúlásnál és duzzadásnál egyen­lően vétetik is igénybe. A vezeték egyes rétegeinek drótjait nem helyezzük közvet­lenül egymásmellé, hanem igen keskeny

Next

/
Thumbnails
Contents