93489. lajstromszámú szabadalom • Nagy nyomásokhoz való kenő szivattyú

Megjelent 1930. évi március hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93489. szám. — XXI/c. osztály. Nagy nyomásokhoz való kenő szivattyú. Alex. Friedmann cég" Wien. A bejelentés napja 1926. évi május-hó 18-ika. A jelen találmány az ismert, önmagát tömítő, fémesen beköszörült dugattyúval bíró, nagy nyomásokhoz való kenőszivaty­tyúk tökéletesbítését célozza. 5 Az ilyen kenőszivattyúknál a dugattyú­nak önmagát tömítő hatása tudvalevőleg azon alapszik, hogy a dugattyú és henge­rének fala közt állandóan finom olajréteg, úgynevezett olajfilm vagy hártya van. Ha 10 ez a tömítő olajlilm hiányzik vagy vala­mely okból eltűnik, akkor lehetetlen többé nagy nyomásokat elérni az ilyen dugaty­tyúkkal. A tömítő olajfilm eltűnése az ilyen kenő-15 szivattyúknál rendesen két körülményre vezethető vissza, nevezetesen: Gőz vagy levegő nyomul a kenendő (fo­gyasztási) helyről az olajvezetéken át a szivattyúdugattyúhoz, mely a dugattyú és 20 hengerének fala közt lévő olajréteget visz­szaszorítja az olajszekrénybe, vagy pedig a szivattyúdugattyú, a hengerben a nyomó-és szívócsatornáknak és a dugattyún a nyomó- és szívóhasítékoknak kedvezőtlen 25 elrendezése folytán, a nagy nyomások el­lenében történő olajszállításnál, egyolda­lúan hozzászorul a hengerfalhoz. A rajz 1. ábrája pl. a nyomócsatornának ilyen 30 kedvezőtlen elrendezését mutatja, mely­nél a dugattyú, az olajvezetékből vissza­felé ható nyomás folytán, olyan erősen hozzászorul a hengerfalnak a csatornával szemközt fekvő részéhez, hogy a csatorna 35 felé eső dugattyúoldalon sarlóalakú üreg képződik, mely a dugattyú tömítését lehe­tetlenné teszi, míg másrészt, az említett hengerfalrészen a dugattyúnak túlságos nagy mértékben való odaszorulása foly­tán, az olaj kiszorul, ami a dugattyúnak 40 és a hengerfalnak túlságos mértékű ko­pására vezet. Ugyanezen kellemetlenségek lépnek fel, ha — mint a 2. ábrán látható — a dugaty­tyú olajat szállító mozgása közben a rajta 45 kedvezőtlenül elrendezett vezérlő hasí­tékra gyakorolt nyomás folytán egyolda­lúan hozzászorul a henger falához. Mindezen kellemetlenségeket megszün­teti a következőkben ismertetett berende- 50 zés, mely a 4. és 5. ábrán van feltüntetve, ahol a 4. ábra e berendezés hosszmetszetét és az 5. ábra a 4. ábra A—B vonala mentén vezetett vízszintes metszetét ábrázolja. 55 Az (1) hengeröntvényben a (2) dugaty­tyút ismert módon a két végével körpá­lyát leíró (3) kar segélyével, mely az (5) dugattyúfej (4) hasítékába kapaszkodik be, úgy mozgatjuk, hogy fel- és lefelé 60 menő mozgása közben hossztengelye körül is ide-oda leng. A (2) dugattyú két szemközt fekvő (6) és (7) vezérlő hasítékkal bír, melyeket a (8) csatorna egymással összeköt és me- 65 lyek, a központos (9) furat útján, a (10) szivattyúüreggel állnak összeköttetésben. A (11) és (12) nyomócsatorna a dugattyú­nak két szemben fekvő oldalán indul ki a hengerből, majd a (13) csatornává egye- 70 sül, mely azután a (14) olajkészlettar­tályba torkol be, ennek legmélyebb pont­ján. A (14) tartály legmagasabb pontjából indul ki végül a (15) csődarabhoz csatla­kozó a nyomóvezeték. 75 E berendezés működési módja már most ez: Ha a szivattyúdugattyú gőz- vagy lég-

Next

/
Thumbnails
Contents