93468. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő elem hűtőgépek folyósítói és elgőzösítői részére

Megjelent 1930. évi március hó lő-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93468. SZÁM. — XVIII/c. OSZTÁLY. Hőkicserélő elem hűtőgépek folyósítói és elgőzösítői részére. Gesellschaft für Linde's Eismaschinen A.-G. Wiesbaden. A bejelentés napja 1936. évi november hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi jinuár hó 2-ika. A hűtőgépek részére való hőkicserélő készülékek, tehát főkép a folyósítók és elgőzösítők, leginkább hengeresen vagy laposan tekercselt, 20—200 m hosszú és 5 20—50 mm belvilággal bíró csőkígyókból állnak. Ismeretesek továbbá készülékek függélyesen vagy vízszintesen elrendezett rövid csövekkel is, melyek csőfenékben vannak tömítve megerősítve. A hűtőközeg 10 a csövek körül köpenytérben van elhelyezve, ahol is a hűtőfolyadék, illetve a hűtendő folyadék a csöveken áramlik át. Az az igyekezet, liogy a köpenyedények elkerültessemek és a rövid csövek jobb hő-15 átvitele a hűtőgépek készítésénél mindamellett hasznosíttassék, az alant leírt hőkicserélő elemek feltalálásához vezetett. A mellékelt rajz 1—7. ábrái ily elem több foganatosítási alakját tüntetik fel pél-20 daképen. A rövid, függélyes (a) és (b) csövek, melyek pl. 0.5—2 m hasszúak, a felső és alsó (c) és (d) gyüjtőcsövekbe vannak behegesztve vagy beforrasztva. Az (a) és 25 (b) csövek egyik, illetve mindkét végükön úgy vannak hajlítva, hogy szabadon tágulhassanak, úgyhogy a hegesztési vagy forrasztási helyek sérülését okozó anyagfeszültségek elkerültetnek. A függélyes csö-30 vek az 1—3. ábrákban feltüntetett elrendezés szerint több sorban és az 5. és 6. ábra szerinti elrendezés értelmében egymás közt váltakozva lehetnek elhelyezve, azonban mindkét esetben oly alakúak, hogy 35 tekintettel a gazdaságos gyártásra, csak kevés csőfajtát kelljen használni, pl. két csősornál csak egy (a) csőfajtát (1. ábra), illetve három, és négy csősomái két (a) és (b) csőfajtát (2. és 3. ábra). Minden egyes 40 cső és különösen a hegesztési és forrasztási helyek is a kész elemnél minden oldalról hozzáférhetők, tehát az elem, mindenkor ellátható festék- vagy más védőbevonattal és a sérült helyek könnyen kijavíthatok. 45 Az elemeket rendszerint egyenes felső és alsó (c) és (d) gyüjtőcsövekkel készítjük (4. ábra), alkalmazhatók azonban U-alakban hajlított (7. ábra) vagy gyűrűalakú (8. ábra), vagy pedig központos csö- 50 vek is (9. ábra). A 10. és 11. ábra több, felső és alsó összekötőcsövekhez csatlakozó elemet tüntet fel, melyek nagyobb teljesítményű készülékké vannak egyesítve és ugyanazon kivitelben mint folyósítók vagy 55 elgőzösítők működnek. Az (a) és (b) csövekben a gőz és folyadék élénken kering. Az elemeken kívül fekvő (e) keringtető darabok (10. ábra) tehermentesítése, illetve azok mellőzése cél- 60 jából a gőz be-, illetve kiömlési helyén, továbbá meghatározott távolságokban a szűk (a) és (b) csövek között bő (f) visszafolyató tartályokat iktatunk be (4. ábra). A folyósítónál a súrítőből érkező, több- 65 nyire túlhevített gőzt célszerűen a (g) csővezeték segélyével (4. ábra) az elemben levő folyadékba vezetjük, ahol is a (h) összekötő darab mint folyadékgyűjtő szolgál. Az elgőzösítőnél a hűtőszert (g)-nél 70 vezetjük be és a (h) darab mint olajgyüjtő szerepel. A hűtővíz, illetve a hűtendő folyadékok vagy gázok úgy függélyes, minit vízszintes irányban vezethetők, az elemek és az azok- 75 ból összeállított készülékek zárt tartályokba építhetők be (12. ábra), ha nyomás alatt lévő folyadékokról vagy gázokról van szó. Ezen elemek kitűnő hőátvitele, olcsó előállításuk és sokoldalú használhatóságuk 80