93465. lajstromszámú szabadalom • Olaj vagy gáztüzelésű csőhegesztő, illetve csőizzító kemence

Megjelent 1930. évi március lio 249-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93465. szám. — XVI/d. osztály. Olaj- vagy gáztüzelésű csőhegesztő, illetve csőizzító kemence. Kazáncsőművek Részvénytársaság- Budapest. A bejelentés napja 1926. évi junius hó 1-je. A találmány oly olaj- vagy gáztüzelésű csőhegesztő, illetve csőizzító kemencére vo­natkozik, amelynek lángvezetékében egy­idejűleg felhevítendő több cső van elren-5 dezve, amelyeket a huzattal ellentétes irány­ban szakaszosan mozgatunk tova. Az ilyen­fajta kemencéknél az egyidejűleg felheví­tendő több cső okozta nagyobb mérvű hő­elvonás következtében nehézséggel jár a 10 hegesztési hőmérsékletre hevítendő cső­nek ezen hőmérsékletre való felhevítése a rendelkezésre álló, rendkívül rövid, alig egy-két percnyi időtartam folyamán. A ta­lálmány célja az e tekintetben az ismert 15 kemencéknél fellépő hátrányok kiküszö­bölése. Ezt a találmány értelmében azál­tal érjük el, hogy a hegesztési hőmérsék­letre felhevítendő csövet az ennek hegesz­tési helyét csekély köz meghagyásával szo-20 rosan körülzáró tér gyanánt kiképezett el­égési térben magában rendezzük el, az előhevítendő többi csöveket pedig a láng­vezetéknek az elégési tértől elk ülöm tett és azzal csakis aránylag szűk csatorna 25 útján csatlakozó kamarájában helyezzük el. Ezáltal a hegesztési hőmérsékletre he­vítendő cső felvételére szolgáló elégési tér­ben aránylag nagy mennyiségű hőt táro­lunk, mely a cső kívánt nagymértékű fel-30 hevítését a rendelkezésre álló rövid idő­tartam alatt mindenkor biztosítja. A kellő mértékű felhevítést továbbá a találmány értelmében a tüzelőanyag, valamint az el­égési levegő sajátságos előhevítése által is 35 biztosítjuk. A rajzon a találmány foganatosítási pél­dája látható. Az 1. ábra az új kemence függőleges, a 2. ábra pedig annafk vízszintes metszete; a 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala mentén 40 vett függőleges metszet, a 4. ábra pedig a kemence homloknézete. A hegesztési hőmérsékletre felhevítendő (cl) cső felvételére a lángvezeték (b) el­égési tere, az élőhevítendő (c2) és (c3) 45 csővek felvételére pedig a lángvezetéknek a (b) elégési tértől elkülönített és azzal csakis az aránylag szűk (fl) csatorna útján közlekedő (d) kamarája szolgál. A (b) el­égési tér az (a) olajégőhöz a szűk (f3) 50 csatorna útján közvetlenül csatlakozik és a (cl) cső (c4) hegesztési helyét csekély köz meghagyásával szorosan körülzáró hengeres tér gyanánt van kiképezve. Az elégés közben a lángok a (c4) hegesztési 55 helyet az 1. ábrán jelzett nyilak értelmé­ben körülöblítik és a (b) téren haránt­irányban átáramolva jutnak a (d) előheví­tési kamarába, amelyből a fáradt elégési termékek az (12) csatorna útján jutnak a 60 (g) csőbe, amely azokat a rajzon fel nem tüntetett kürtőbe vezeti. A (g) csőbe az elégési levegő számára egy előhevítő van beépítve pl. oly módon, hogy a fáradt gázok a (g) cső egy széles- 65 bített (g2) kamarájában elrendezett kis át­mérőjű (gl) csöveken áramolnak tova, míg az (a) égőhöz vezetendő friss elégési levegő ezen (gl) csöveket kívül öblíti kö­rül. A friss levegő ezen előhevítőbe a (h) 70 csövön lép be és azon átáramolva a (k) cső útján egy második (1) előhevítőbe ára­mol, mely a lángvezeték egyik oldalfalát képezi. Az (1) előhevítőn átáramló levegőt azután az (m) cső vezeti az (a) égőhöz. A 75 tüzelőanyag számára szintén alkalmazható volna ily több fokozatú előhevítés, a rajzon feltüntetett foganatosítási példánál azon-

Next

/
Thumbnails
Contents