93463. lajstromszámú szabadalom • Egykamarás nyomólégfék

_ é — hengerbe további nyomóiégutánáramlás áll be, minek folytán a fékhengernyomás növekszik. Ha a most már megcsökkeni; fővezetéki nyomás és a megnövekedő hen-5 gerkamaranyomás összege újból kis mér tékben nagyobb az (F) rúgó erejénél, a teljes rendszer újból a IV. helyzetbe tér vissza. Az egyensúlyi állapot tehát újból helyre van állítva. A fékezés ekkor erő-10 sebb, ennélfogva tehát további fékezési fokozatot értünk el. Ezen folyamat annyiszor ismételhető, amíg a fővezeték nyomása a normális alsó határt (3.5 atm.) el nem érte. Ha 15 ezen nyomást tovább csökkentjük, a nyo más a (Z") fékhengerkamarában oly naggyá válik, hogy az (í") rúgó feszült sége legyőzetik. A (6) hüvely tehát a bal oldalon maradó (1) dugattyúrúd esetében 20 ezen rúdon jobbra tolatik el és az (s) fedő tolattyú újból az (m) ütközőig vándorol. A IV. helyzet tehát újból eléretik, ez esetben azonban a (K') dugattyú a baloldali véghelyzetében maradt meg és az 2ö (i") rúgó összenyomatott. Ha most a fővezetékben a nyomás tovább, esetleg nulláig csökken (pl. vonatszakadásoknál), ezen körülmény a tolatytyúk helyzetére befolyással nem bír. A. 30 (K') dugattyú különben is baloldali véghelyzetét foglalja el. A fékhengerbe, mi után az összes csatornák el vannak zárva, nyomólevegő többé nem áramolhat be. A (Z) fékhengerben uralkodó nyomás-35 maximum tehát többé nem léphető t ú 1 és túlíékezés nem állhat be. Ha most levegő bebocsátása által a nyomást a fővezetékben növeljük, a megnövekedett nyomás, amint az 3.5 atm. 40 nyomást meghaladott, a (K') dugattyúra fog behatni és a (K") dugattyúra beható, állandóan megmaradt nyomással együtt az (F) rúgó feszültségét, le fogja győzni. A teljes rendszer az (F") rúgó 45 egyidejű kitágulása mellett jobbra ván; dorol. Az (s) fedőtolattyú az (S) alaptolattyút magával viszi jobbra és csak ha az (o) ütköző ezen alaptolattyút feltartja, jön a rendszer nyugalomba. Ekkor azon-50 ban újból helyreállt a I. tolattyúhelyzet, amelyben a (C) csatorna a (d) csatornával van. összekötve. A fékhengerből tehát a nyomólevegő a szabadba áramolhat és a fék oldódni fog, mimellett azon se-lves-55 ség, amellyel ez végbemegy, a (H) szabályozószerv által szabályoztatik, amelyen a nyomólevegőnek át kell haladnia. Ha a fővezetékben a légutánáramlást megszakítjuk, a nyomás a fővezetékben bizonyos magasabb nívón fog megma- 60 radni. A (K') dugattyúra beható nyomás ettől kezdve állandó marad. Miután azonban a fékhengerben a nyomás a levegőnek a szabadba való állandó kiáramlása következtében folytonosan csökken, a 65 (K") dugattyúra beható nyomás is csökken. Ezen nyomás, valamint a (K') dugattyúra beható nyomás végül együttesen az (F) rúgó feszültségének legyőzésére nem lesznek elégségesek, úgyhogy a tel- 70 jes rúgó- és emeltyűrendszer újból balfelé mozog. Ha az (s) iedőtolattyú eközben az (m) ütközőhöz ér, a mozgást az (S) alaptolattyú ezen pillanattól kezdve fellépő ellenállása akadályozza. Ezen ellen- 75 állás azonban többé nem győzetik le, miután a most beállott V. tolattyúhelyzetben, az úgynevezett „oldási záróhelyzetben" (6. ábra) a tolattyútükörbe torkoló összes csatornák el vannak zárva, 80 úgyhogy a fékhengerből további levegő nem áramol többé ki. Üjból helyreállt az egyensúlyi működési helyzet, mimellett azonban a fékhengernyomás az előbbihez viszonyítva alacsonyabb. Ez által tehát 85 egy oldási fokozatot értünk el. Ha az (L) f övezet ékbe újból bizonyos légmennyiséget áramoltatunk, újból az I. tolattyúhelyzet fog beállani és az ismertetett folyamatok megismétlődnek. 90 Ennek eredménye egy további oldási fokozat még nagyobb mértékben csökkentett fékhengernyomással. Ezen oldási fokozatok mindaddig ismételhetek, amíg a fékhenger teljesen nyomásmentessé 95 nem válik. Ekkor a fővezetékben újból az eredeti állapot áll fenin, a segédlégtartályban pedig" újból 5 atm. nyomás uralkodik. Ha részben oldott féknél (V. vagy I. 100 tolattyúhelyzet) újból nyomólevegőt áramoltatunk ki a fővezetékből, az. (s) fedőtolattyú azon helyre fog jutni, amelyet a III. tolattyúhelyzetben foglal el. Az (S) alaptolattyú azonban nem fogja, ugyan- 105 azon helyzetet elfoglalni, mint a III. tolattyúhelyzetben. Miután az (S) alaptolattyút az (s) fedőtolattyú balfelé magával viszi, az alaptolattyú azonnal megáll, ha a fedőtolattyú megállt. Ezáltal egy új, 110 a VI. tolattyúhelyzet, az úgynevezett „utánfékezési helyzet" (7. ábra) jön létre. Ezen helyzetben az (e, C) és (D) csatornák el vannak zárva és fékezési levegő a (B) segédlégtartályból, illetve a (b) csa- 115 tornából csakis a fojtott (c) csatornán át áramol a fékhengerbe. A nyomólevegő tehát a fővezetékből és a segédlégtartály-