93366. lajstromszámú szabadalom • Kazántelep

normális üzemi feltételek mellett a fáradt gázok elegendő melegmennyiséget vigyenek magukkal; ezen melegmennyiségiet a gázokból előmelegítőkkel elvonjuk és az 5 égési levegővel együtt az égési térbe visszavezetjük, úgyhogy az elégés biztosítva van. Ily módon a kazán nagy hűtő hatását ós az elégés veszélyeztetését elkerüljük. 10 Mint már említettük, az égési térben túlnyomás uralkodik és a poralakú tüzelőanyag árama, illetve a láng ezen nyomás hatása alatt az első (A) égési térből a második (B) égési térbe lép. 15 Az elégés azonban az égési kamrában tökéletessé tétetik és az égési gázok a (H) előmelegítőbe jutnak, melyben a huzatot irányító válaszfalak segélyével először lefelé és azután felfelé, a kürtőbe vezettet-20 nek. Minthogy az elégés az első (A) térben igen messzemenően vitetik véghez, a második (B) térben a légszükséglet nem nsagy ós ezért az ábrázolt foganatosítási alaknál a (B) térbe kevesebb levegőt ve-25 zetünk. A (B) égési tér felső részében a (24) túlhevítő elemek vannak elrendezve, melyekben a gőz nagy mértékben túlhevíttetik. A tápvíz hozzávezetésére a (25) és (26) 30 csövek szolgálnak. Az alsó hengereket egymással összekötő (15) csövek egymástól elegendően távol vannak elrendezve ahhoz, hogy a tüzelőanyagból kieső részecskék minden 35 további nélkül és akadálytalanul a (C) hamuszekrénybe hullhassanak, melyből a hamut eltávolítjuk. Megjegyzendő, hogy a berendezés úgy van kiképezve, hogy az égési térben ural-40 kodó bármilyen túlnyomásnál a kazánt körülvevő fal tökéletesen meg van védve. Túlnyomással való üzemnél magasabb hőmérsékletekről kell gondoskodni, melyek a kazáncsövek hűtő hatását annyira 45 ellensúlyozzák, hogy az elégés biztosítva legyen. A magasabb hőmérsékletek és a csövek fokozott hőfelvétele következtében a telep kis méretekkel nagy teljesítmények szá-50 mára szerkeszthető. A csövek elrendezése úgy van megválasztva, hogy az egyes csövek között nagy kazánkeresztmetszetek maradnak meg, úgyhogy a kazánt egyszerű módon 55 magas nyomású kazán gyanánt tarthatjuk üzemben. A két elégési tér vízszintes irányú mélysége csekély és az egész telep térszükséglete úgy vízszintes, mint függőleges irányban csekélyebb, mint azonos 60 teljesítményű ismert telepeké. A kazántelepnek az 5. ábrán feltüntetett foganatosítási alakjánál a hamuszekrény eltérően van kiképezve és léghűtésű falakkal van ellátva. 65 Az economiser úgy van elrendezve, hogy a gázok alul lépnek ki, úgy hogy a levegő előmelegítője mélyebb helyzetet foglalhat el és a levegőt szállító ventilátor a kazánház padlózatán rendezhető el. 70 Szabadalmi igények: 1. Kazántelep finoman elosztott állapotban levő tüzelőanyag elégetésére, jellemezve több egymással előnyösen függőleges elrendezésű esősorok útján 75 összekötött felső és alsó henger által, mely csősorok maguk között égési tereket és az égési levegő számára való kamrákat zárnak be, ahol is az égési terek és a légkamrák előnyösen válta- 80 kozva vannak elrendezve. 2. Az 1. igényben védett kazántelep foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kazáncsövek oldalsó karimákkal vannak ellátva, ahol is a szom- 85 szédos csövek karimái egymást általában átlapolják és csupán azok a csövek, melyek légkamrákat zárnak közre, vannak oldalirányban annyira széttolva, hogy a levegő a csövek héza- 90 gain át az égési terekbe léphet. 3. Az 1. és 2. igényben védett kazántelep foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az égési terek a tűzgázok útjában az oldalsó csőkarimák elha- 95 gyása által egymással összeköttetésben állnak. 4. Az 1—3. igényben védett kazántelep foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a lángzók az elülső kamra 100 tetejében vannak elrendezve és a tüzelőanyagot függőlegesen lefelé irányítva vezetik be. 5. Az 1—4. igényben védett kazántelep foganatosítási alakja, két térből álló 105 égési térrel, azáltal jellemezve, hogy a két égési tér egymással alul összeköttetésben áll, míg a tűzgázok a második kamra felső részénél lépnek ki. 6. Az 1—4. igényben védett kazántelep no foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az égési terek az áramlást szabályozó eszközökkel vannak ellátva, oly célból, hogy egyrészt az