93309. lajstromszámú szabadalom • Takarmányanyag és eljárás annak előállítására

Megjelent 1930. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI R ÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93309. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Takarmányanyag és eljárás annak előállítására. Kienzle Albert Emil mérnök Alexandria (Egryptom). A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi szeptember hó 16-ika. Tengerit termelő országokban a lefosztott tengericsutkákat rendszerint tüzelőanyagnak használják és azok gyakran terhes hulladékot képeznek. Ismeretes ugyan, . 5 hogy a lefosztott csutkák még jelentékeny mennyiségű tápanyagot tartalmaznak, az eddigi kísérletek azonban, melyekkel a csutkák ímegőrlése útján használható takarmányanyagot törekedtek előállítani, 10 nem vezettek kielégítő eredményekhez, aminek oka abban rejlik, hogy a tengericsutkaliszt az állatok étvágyát nem gerjeszti. A jelen találmány a csutkalisztnek ta-15 karmányanyagként való kedvezőbb értékesítését célozza és ezt a célt azáltal éri el, hogy a lefosztott tengericsutkákból származó őrlési terméket nedves sörfőzési maradékokkal keverjük. 20 A sörlé főzésénél a kilúgozott maláta löbbé-kevésbbé iszapos üledék gyanánt marad vissza, melynek friss állapotban a sörlémaradékokkal való átitatása következtében édeskés íze és aromás illata van. A 25 nedves sörfőzési maradéknak, melyet törkölynek is neveznek, a nagy mértékben nedvszívó tengericsutkaliszttel való összekeverése következtében a liszt az aromás lével impregnáltatik, ami által a keverék 80 oly tulajdonságokra tesz szert, melyek az állatok étvágyát gerjesztik, úgyhogy az ilyen iakarmányanyag kedvezően hasznosítható. Egyúttal a törkölyöknek takarmányozási 35 célokra való használhatósága jelentékeny mértékben megkönnyíttetik és kibővíttetik, mert a törkölynek iszapszerű állapota, mely az anyag gyors bomlására ad okot, a folyadék felszívódása következtében közvetlenül megszűnik, úgyhogy már ezáltal 40 is a keveréknek bizonyos mértékű tartósságát érjük el, melyet csekély költséggel járó szárítási folyamattal annyira fokozhatunk, hogy tökéletesen tartós takarmányt kapunk. 45 A tapasztalat azt mutatta, hogy az állatok étvágyát jól gerjesztő takarmányt kapunk, ha 75 súlyrész száraz tengericsutkalisztet, darát, dercét vagy pelyhet 25 súlyrész közönséges nedves sörfőzési maradék- 50 kai vagy törköllyel keverünk és a masszát bensően összekeverjük. A tengericsutkaőrlemény nagy nedvszívóképessége következtében a nedves törkölyben tartalmazott aromás, édeskés sörlét az őrlemény teljesen 55 felszívja, úgyhogy külsőleg meglehetősen száraz, aromás szagú termék képződik, mely eléggé ízletes ahhoz, hogy az állatok étvágyát gerjessze. Azon állatfajtának megfelelően, mely- 60 nek etetésére akarjuk a takarmányt használni, a tengericsutkából származó őrleményt liszt, dara vagy pelyihek alakjában alkalmazzuk. Emellett ajánlatos a lengericsutka őrlési 65 folyamatát oly módon keresztülvinni, hogy ne az egész tömeg hozassák a legmagasabb finomsági fokra, hanem csak átlagos kis finomsági fokú őrleményt készítünk és az őrleményt fajtázási folyamattal különböző 70 fajtákra bontjuk. Ennek egyúttal az is a következménye, hogy különböző tápértéktartalmú termékeket kapunk, minthogy a finom liszt tápanyagokban gazdagabb, mint a darák vagy pelyhek, úgyhogy módunk- 75 ban van azonos mennyiségű törköly hozzáadása által oly takarmányanyagokat előállítani, melyek nemcsak strukturájuk, ha-