93266. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a statikai zavarok csökkentéséree drótnélküli felvételnél

_ 4 — ható részeit képezik. A működés ugyanaz, mint az 1. ábra esetén, csakhogy most a (G) és (F) hurokrészek, ámbár különállóan hangoltak, az (A') antenna egy ré-5 szét képezik. Az egész továbbá függélyes lineális oszcillátor gyanánt, a (C) induktancia és a (B) kondenzátor vagy hasonló szerv segélyével a beérkező hullám frekvenciájára is van hangolva. Éppen úgy, 10 mint előbb, az (F) és (G) részek az (E) antennát vagy az antennarendszer egy részét alkotják, ezenkívül azonban az egész rendszer, a (D) ellensúlyhoz vezető összeköttetéssel való kombinációban az (A') 15 ^ntennát képezi. Utóbbi tekintetben az egész rendszer liueáris oszcillátor tulajdonságait mutatja, míg az (F) és (Gr) részek, éppen úgy, mint előbb, hurokrendszer sajátságaival bírnak. 20 Mint fentebb már említettük, a két; hurkos rendszer előnyösebb s ezt is tüntettük fel a teljesség kedvéért, adott esetben azonban a leírt elrendezésnél egyetlen hurok is elegendő. 25 Itt az (N) kondenzátor két (N', N') részre van osztva, melyek a hurokáramkör két ágában vannak elrendezve, továbbá az antenna függélyes részének az (M) csévével való (A2) összeköttetési pontja be-30 állíthatóvá van téve avégből, hogy azon áramok, melyek az alakzatnak, mint függélyes oszcillátornak rezgésein alapulnak, az (M) csévében szimmetrikusak legyenek és egymást kölcsönösen ellen-35 súlyozzák, már amennyiben azoknak az (M) csévében fellépő hatását tekintjük, ellenben a (C) cséve tekintetében egymással összeadódnak. Ez lehetővé teszi azt, hogy a hurkok a függélyes oszcillátor 40 részei gyanánt működjenek közre, anélkül, hogy ez hurokantennarendszer gyanánt való független működésüket befolyásolná. A (J) felvevő áramkör az (M, L) cséve segélyével a hurokantennával, a 45 (K, C) cséve segélyével pedig a függélyes nyitott oszcillátorral van kapcsolva. A földelés beszüntethető és a két rész fordított sorrendben egymásfölött rendezhető el, úgyhogy a függélyes huzal a legfel-50 sőbb. Ily foganatosítási alakot mutat, a 3. ábra szerinti különleges antenna felhasználásával, az 5. ábra szerinti elrendezés. Míg az 5. ábrán csak egyetlen vízszintes (W) antennarendszer-rész van feltüntetve, 55 addig a 3. ábrán két ily rész látható; a vízszintes antennák száma nem lényeges és minden esetben egy vagy több ily antenna alkalmazható. Az 5. ábrán (A')-vel az antennarendszernek függélyes drótrésze, (W')-vel pedig annak vízszintes 60 drótrésze van jelölve, hasonlóan a 3. ábrához, emellett azonban a két rész között az (A2) csatlakozás révén közvetlen összeköttetést létesítünk, mely csatlakozás az (Y2) esévéhez képest beállítható; ezen 65 kívül beállítható (W) induktanciák és változtatható (Z) kondenzátorok vannak beiktatva. A (Z) kondenzátorok, éppen úgy, mint előbb, arra szolgálnak, hogy a (W) antenna számára vízszintes, antenna 70 gyanánt és a függélyes (A') oszcillátor része gyanánt való független működés váljék lehetővé. Ez az elrendezés meg is fordítható és a (W) vízszintes antenna felül rendezhető 75 el és pedig alsó végén a 4. ábrához hasonló, ellensúllyal való összeköttetéssel vagy anélkül. A 6. ábra a 3. ábrának megfelelő két, felül lévő vízszintes (W) és (X) antennával 80 és alatta lévő függélyes (A') résszel ellátott kiképzést mutat, ahol is az utóbbi rész a vízszintes antennákkal az (A2) csatlakozó részek segélyével van összekötve, melyek mindegyike egy-egy an- 85 tennarész számára az (Y) csévékhez képest beállítható. Egyetlen kondenzátor helyett két (Z) kondenzátor van mindegyik (W), illetve (X) antennarész számára elrendezve és a rendszernek vízszin- 90 tes részeit egymással összekapcsoló áramkör a 3. ábrához hasonlóan (H') átkapcsolóval van ellátva. A 3. ábrával ellentétben a rendszernek (A') függélyes része goniomóter helyett közvetlenül van a 95 (H') átkapcsoló! tartalmazó áramkörrel a (C) és (K) csévék segélyével kapcsolva. A vevőkészülék ezen különleges kiképzése azonban nem lényeges. Minden oly esetben, mellyel kapcsolat- 100 ban a fentiekben két hurkot vagy vízszintes drótot írtunk le, azok helyett egyetlen ilyen rész is alkalmazható, ami jelentékeny előnnyel járhat. Nem lehet biztosan megadni, hogy mikor múlja felül az 105 egyik elrendezés a másikat. A sztatikai zavarok neméről és eredetéről bizonyos elméleteket fejtettünk ki, e tekintetben egyelőre azonban csak kísérletekről van szó és ezidőszerint lehetetlen bizonyos 110 elméleteket rögzíteni. A leírt tények és hatások azonban minden esetben valóban fennállanak és a leírt készülékek minden elmélettől függetlenül, nagy előnyöket eredményeznek, melyek a legkülönbözőbb, 115 egymástól külsőleg eltérő elrendezésekkel egyaránt elérhetők, anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne.