93252. lajstromszámú szabadalom • Készülék egymás mögött elendezett két vagy több hangszelencetűnek ugyanazon hangbarázdába való behelyezésére

mely körül a (d) vezetőkar minden irányban mozoghat (2. ábra). Az (a) csap tehát mind a három irányban mozgatható gömbcsuklónak felel meg. Az (a) csap cél-5 szerűen a két hangkar forgáscsapja kö zött van elrendezve. Az (a) csap a hanglemez területén belül, pl. az egyik hangkaron is fekhetik. Az 1. ábrán a két hangkar hangszelencéjével és hangtűjével 10 együtt (b)-vel és (c)-vel van megjelölve. Az (a) forgáscsap helyét akként kell megválasztanunk, hogy mindkét (b) és (c) hangkarra nézve egyformán kedvezően feküdjék, úgyhogy ezeíi kapcsolási hely 15 mindkét hangkarnak vagy több ily hang karnak megfelelő legyen. A feltüntetett példa szerint játszás közben a hangtűk a hangbarázdát követve, befelé mozognak és egymáshoz közeled-20 nek. Ha a hangtűk belülről kifelé mozognak, mint pl. a Patlief on-beszélőgépelmél, akkor természetesen a hangtűlcae K egymástól való távolodása következik be. Hogy már most az első hangbarázdába 25 való egyenletes behelyezést, mely barázda akár üres járási, akár hangot adó barázda lehet, biztosítsuk, a (d) karon (e) ágy van elrendezve, mely (f) csap segélyével akként van a (d) karral kapcsolva, 30 amint az a kipróbáláskor a legkedvezőbb beállításnak felel meg. Az (f) csap a (d) karon pl. egy hosszúkás hasítékban elmozgatható lehet és kedvezőnek talált helyzetben egy csavar meghúzása által 35 rögzíthető. Az (f) csap (e) ágyat is hordja, mely (g) csuklóinál fogva (h) kapcsolótagok, rudak vagy effélék segélyével a hangszelencékkel vagy hangkarokkal ugyan-40 csak csuklósan van összekötve, úgyhogy négy-csuklós rendszer adódik. A hangtűknek a hanglemezre való helyezése céljából a (d) vezetőkart fogjuk meg, pl. kissé megemeljük, mit az (a) 45 csukló megenged és a hangtűket a kívánt hangbarázdába vagy hangbarázdákba helyezzük. A (d) karnak minden lengő mozgása az (e, h, g) tagok révén az avval csuklósan összekötött hangszelencékre 50 vagy (b, e) hangkarokra és az ezeken elrendezett hangtűkre vivődik át, melyek ezáltal egy értelemben vezettetnek. Az (e) ágy (f) ágyazásának megválasztása abból adódik ki, hogy az (a) csukló 55 körüli lengő mozgásnál az (f) csap által leírt görbének a két hangtű külön görbéi között mutatkozó különbséget kell adnia, vagy pedig ezen két görbe között akként kell feküdnie, hogy az eredő görbe a két hangtűgörbe középgörbéjének tekinthető. 60 A fentiekben leírt készüléknek használata két vagy több hangszelencének ugyanazon hangbarázdába való egyenletes behelyezését teszi lehetővé. Ha kettőnél több hangszelencével van dolgunk, 65 akkor a csuklós rendszer megfelelően növekedik vagy értelemszerűen változik. Ebben az esetben az összes hangszelencék kapcsolótagok révén az egyszersmindenkorra helytállóan beállított ággyal vagy 70 az összekötőrudakra nézve evvel egyenlő módon működő rögzítőkészülék segélyével csuklósan van összekötve. Két vagy több hangtű számára mechanikai úton működő (d) beállítókészülék 75 további foganatosítási alakja, melynél a különböző kézügyességtől függő mindenféle eshetőségek már nem játszanak szerepet, a 4. ábrán van feltüntetve. A hangszelencéknek ugyanazon hangbarázdába 80 való önműködő bevezetése a találmány szerint akként történik, hogy a hangszelencéket először a hanglemez barázdamentes részére helyezzük és azután önműködően fokozatosan az első barázda felé 85 húzatjuk. Erre a célra a találmány szerint önműködő mozgatószervet, pl. súlyt valamely közbenső taggal, pl. vonóközeggel akként kötünk össze a hangkarokkal, hogy a barázdamentes hanglemezrészre 90 helyezett tűk kényszermozgással úgy mozgattatnak a hangbarázdák felé, hogy a hangtűk egyidejűleg vagy elrendezésük sorrendjóban ugyanazon barázdába kerülnek. A tűknek régebben megfigyelhető 95 ugrálását azáltal akadályozzuk meg, hogy különböző irányban különböző erősen ható két mozgatószervet alkalmazunk, melyek alakjukat változtatható közeg, pl. zsinór segélyével vannak a hangkarokkal 100 összekötve. A hangkarokat, pl. nyúlványokkal vagy emelőkkel látjuk el, melyekre a bevezetést biztosító, mechanikai húzó- vagy nyomókészülékek akként hatnak, hogy az 105 önműködő behelyezés minden körülmény között biztosíttatik. Ezt pl. azáltal érhetjük el, hogy két vagy több hangszelencének tűit, illetve hangszelencéit hordozó tartói nyomásra lic vagy húzásra erőátvivő tagok segélyével egymással össze vannak kötve, úgyhogy észszerűen az összes hangszelencék vagy tűk megfelelő mozgásokat kénytelenek leírni. 11," A 4. ábrán két (b) és (c) hangkar van feltüntetve, melyek lefelé emelőszerű