93213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés poralakú vagy szemcsés anyagoknak csövekben való szállítására

— 3 — vagy szemcsés anyaggal és azután a megfelelő gép által szolgáltatott és külön vezetéken át bevezetett sűrített levegővel töltenők meg, az elosztó szerv rekeszeibe a 5 levegőt és az anyagot egymással keverten tápláljuk be. Az elosztó szervet ez esetben úgy képezzük ki, hogy rekeszeinek térfogata az anyag befogadásának pillanata és azon pillanat között, amikor az anyag a 10 rekeszből a szállítócsőbe lép, csökkenjen. Ennek következtében az eredetileg közel légköri nyomással bíró levegő a szállító-* cső nyílásának elérésekor fokozott nyomás alatt áll, úgyhogy ebben a pillanatban az 15 üzemi feltételek ugyanazok, mint a már ismertetett berendezésnél, vagyis a rekesz poralakú vagy szemcsés anyag és nyomás alatt álló levegő keverékét tartalmazza; a levegő végül itt is a szállítócsőbe expandál. !0 Megjegyzendő, hogy a rekeszt úgy kell méretezni, hogy minimális térfogata, vagyis az a térfogat, mellyel a rekesz az expanzió pillanatában rendelkezik, csak igen kevéssel legyen nagyobb azon térfogatnál, me-15 lyet az anyag az elképzelhető legkisebb levegőtartalma esetében elfoglal. Tekintettel kell lenni ugyanis arra, hogy a találmány szerinti eljárás azon alapul, hogy magára az anyagrai mechanikai nyo-10 más nem hat. Csupán a levegőt kell sűríteni és ezért feltétlenül szükséges, hogy a rekesz minimális térfogata kevéssel legyen nagyobb, mint az a tér, melyet az anyag összeálló állapotában foglal el. 15 Magától értetődik, hogy ezen az alapon dolgozó berendezések kiképzése igen különböző lehet. A 3. ábra egy ilyen berendezés példaképem íoganatosítási alakját keresztmet:0 szetben mutatja. Mint az ábrából látható, a berendezésnek (B) státor ja alkalmasan kiképezett garat útján csatlakozik az (S) silóhoz. A (B) státoron belül az (A) rótor forog, mely a státorban excentrikusan! van •b elrendezve. A rótor agyában a (K) lemezek csúsztathatóan vannak vezetve, míg ezen lemezek szabad szélei a státor belső falaihoz fekszenek. Ez az elrendezés körforgó kompresszoroknál vagy szivattyúknál ma,0 gában véve ismeretes. A (C) szállítócső a a státornak megfelelő, nevezetesen azon pontjához csatlakozik, amely a maximális sűrítésnek felel meg. A leírt berendezés működése minden to>5 vábbi nélkül is világos. Az (S) silóban lévő anyag a már ismertetett módon a maradéklevegővel keveredik, mely a silóba a rótor rekeszeiből hatol be, miután a rekeszek tartalmukat a szállítócsőbe ürítették ki. A levegő és az anyag az (1) helyzetben, lévő 60 rekeszbe lépnek, mely azonban nem telik meg teljesen. Ezen rekesz térfogata, miközben az a (2) és (3) helyzetekbe jut, fokozatosan csökken. A (3) helyzeten való áthaladás végén a rekesz a (C) cső előtt 65 vonul el és a levegő, mely most fokozott nyomás alatt áll, az anyagot a (C) csőbe löveli, melyben az a kibocsájtó nyílás felé mozog. A (4) helyzetben a rekesz már csak a maradéklevegőt tartalmazza, mely 70 a silóba hatol, mihelyt a (K) lemez az (F) fal peremét elhagyta. A 4. ábrán az imént leírt berendezés) változata látható, melynél a (K) lemezek között az (R) bütykök vannak elrendezve, 75 melyekhez (U)-nál a (T) csapószelepek csuklósan vannak erősítve. Ez utóbbiaknak a nyitási értelemben való kilengését ütközők határolják. A csapószelepek úgy vannak kiképezve, hogy a státor falaival csak 80 a (3) helyzetben érintkeznek. Mint a 4. ábrából látható, a (K) lemez peremének a (T) csapószeleptől mért távolsága körülbelül egyenlő a (C) cső torkolatnyílásának átmérőjével. Ennek követ- 85 keztében azon pillanattól kezdve, amikor a rekeszek egyike tartalmát a (C) csőbe teljesen kiürítette, addig a pillanatig, amelyben a következő rekesz kiürülni kezd, szünet áll be, mert most a cső nyí- 90 lása előtt a rekesznek a (K) lemez és a (T) csapószelep közötti része vonul el. Ezen szünet meggátolja, hogy a (3) helyzetben lévő rekeszből a (C) csőbe lépett anyag és levegő a már kiürült és a (4) 95 helyzetben lévő rekeszbe hatoljon. Az 5. ábrán a berendezésnek oly foganatosítási alakja van feltüntetve, melynél a forgó elemet haladó mozgást végző elem helyettesíti. Ezt az elemet az (A) szállító 100 szerv képezi, mely a (B) vázhoz viszo-i nyitva mozgásban van. Az (A) szállító szerv a (D) dugattyúkkal van ellátva, melyek azt egymásra követi kező rekeszekre osztják. A szállító szerv 105 pályájának tetszőleges pontjához a sűrített levegőt tetszőleges forrásból bevezető (H) cső csatlakozik, míg ezen pálya valamely távolabbi pontjából a (C) szállítócső indul ki. 110 Az anyag az (S) silóból a szállító szerv valamelyik rekeszébe lép. A rekesz mozgásának további folyamán a (H) csőből sűrített levegőt kap, míg a levegő és az anyag keveréke a (C) csövön át távozik. 115 Mindez az ábrából világosan kivehető, de egyébként ezen berendezés működése lényegileg az 1. ábrának felel meg, azzal