93212. lajstromszámú szabadalom • Robbanó lövedék, melynek robbanását gyujtószervek egymásrahatása idézi elő
Megjelent 1930. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93212. SZÁM. XIX/C OSZTÁLY. Robbanólövedék, melynek robbanását gyujtószervek egymásrahatása idézi elő. Lebensart Salo mérnök Wien. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 11-ike. A felcsapód ás alkalmával fel nem robbant, ú. n. vak felcsapódású lövedékek vagy vaklövedékek az előre törő saját legénységre rendkívül veszélyesek; külö-5 nősen all ez a csekély távolságra ható hajítási lövedékek, elsősorban kézigránátok esetében. Ezen veszélyek kiküszöbölése céljából a találmány értelmében a gránátot vak felcsapódás esetében gyujtóképes-10 ségétől maradandóan megfosztó reteszt, ú. n. „vaklövedék-reteszt" alkalmazunk. A 93211 lajstromszámú szabadalom tárgya szintén retesz, ez azonban azon esetben lép működésbe, ha a gránát szán-15 dékunk ellenére elhajítási helyéhez túlságosan közel (tehát nem a célban) csapódnék fel, miért is ezen reteszt a jelen találmány tárgyától való megkülönböztetés céljából „ejtőretesz"-nek vagy „közeli-20 retesz"-nek nevezzük. A rajzon a találmány foganatosítási példája kézigránáton való példaképeni alkalmazásában látható. Az 1A. ábra a gránát fél hosszmetszete, az 25 1B. ábra annak fél oldalnézete, a 2A. ábra az 1A. ábra 2A„ a 2B. ábra pedig az 1B. ábra 2B. vonala szerint vett fél metszet. A 3A.—6B. ábrán csakis a belső gyujtó-30 részek vannak feltüntetve, még pedig mindegyik ábra egy-egy fél tengelymetszetet mutat. A 3A. ábra a gyujtórészek által a hajítás megkezdése pillanatában, a 3B. ábra a hajítás közben, a 2A. ábra 35 a hajtási biztosíték oldása után, a 4B. ábra a „közeli-retesz" esetleges hatása után az 5A. ábra a szabad röpülés közben, az 5B. ábra a felcsapódás közben, a 6A. ábra vak felcsapódás esetén közvet- 40 lenül ezután elfoglalt helyzetet mutatja, míg a 6B. ábrán az elreteszelt vakgránát gyújtójának fél hosszmetszete látható. A rajzokon (A) a gyujtótű, (Al) a 45 gyujtótűt hordó süveg, (A2) pedig az ezen süveget hordó ú. n. gyujtótűhüvely; (B) a gyutacs, (Bl) a gyutacsot hordó fenék, (B2) az ez utóbbit hordó gyutacshüvely, (B3) pedig a gyutacs rögzítő csavar- 50 anyája; (C) a pl. gömbalakú tehetetlenségi tömeg, mely a két süveg között univerzálisan elcsúsztathatóan van elrendezve és az 1. ábrán látható középhelyzetéből való minden kimozdulása által az 55 említet két (A2, B2) hüvelyt egymáshoz képest ismert módon axiálisan elcsúsztatja. A szállítási biztosítékot a következő részek képezik: Az (A, B) gyujtószervek 60 egymásrahatását szállítás közben megakadályozó (P) biztosítószerv, az ezen biztosítószervet eltávolítása alkalmával kényszerűen magával vivő és eltávolító (H) szállítási vagy oldósüveg, továbbá a 65 (H) oldósüveg és az (S) rögzítősüveg közé iktatott, külső behatások ellen tömítő (K) gyűrű, melyet a (J) rágó szorít közbe, végül a (G) lökéstompító rúgó. Az (F) biztosítószerv és a (H) oldósöveg az (A2) 70 gyujtóhüvellyel előnyösen bajonettzár útján van összekötve (1. és 2. ábra), melyet a (G) rúgó tart meg bekapcsolt helyzetében. Ha a (H) oldósüveget a leplombált V 'huzal eltávolítása után elforgatjuk, a 75 szállítási biztosíték imént felsorolt öszszes alkatrészei a (G) rúgó hatása alatt önműködően eltávolíttatnak.
