93202. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóz kinyerésére fából és egyéb rostos növényi anyagokból
Megjelent 1930 . évi március h ó 17-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93202. SÍÍÁM. — XlII/a. OSZTÁLY. Eljárás cellulóz kinyerésére fából és egyéb rostos növényi anyagokból. Bártfay Béla és Rubinstein H. Zoltán oki. vegyészmérnökök Budapest. A bejelentés napja 1926. éri november hó 6-ika. A cellulóz kinyerésére különböző nyersanyagokból már ajánlották a chlor használatát leginkább chlórt leadó oldatok alakjában. Javasolták chlórgáz használa-5 tát is egyebek mellett túlnyomó menynyiségű vízgőzzel bigítva. Az ismert javaslatok szerint a chlórozás kilúgzással váltakozik és e műveletek többször megismétlendők. A lúgzáshoz maróalkáliákat 10 használnak, egyes esetekben — ahol nyersanyagként már nagyrészt feltárt anyagok, pl. sulfitcellulóz-, nátroncellul-pamutrostok stb. szerepelnek — gyenge savak sóival kísérleteztek. 15 Ezek a chlorral dolgozó eljárások a gyakorlatban nem terjedtek el, mert egyrészt az ismételt, váltakozó műveletek körülményesek voltak, másrészt a chlor csak felületi hatást fejt ki vagy pedig oxy-, il-20 letve hydrocellulóz létesítése mellett magára a cellulózra is károsan hat. Kísérleteink során kitűnt, hogy bár a chlor elsősorban a lignint támadja meg, minden valószínűség szerint savchloridok 25 létesítése mellett, ily irányú hatóképessége aránylag hamar megszűnik, mert a mélyebben fekvő inkrusztáló anyagokhoz csak közbeiktatott lúgzási műveletek után tud újból hozzájutni. Ilykép viszont a 30 chlornak roncsoló hatása a felszabadult cellulózra elkerülhetetlen. Megfontolásaink most már odairányultak, hogy megállapítsuk és megvalósítsuk azokat a feltételeket, amelyek mellett biz-35 tosítjuk, hogy a chlór a nyersanyag minden részéhez könnyen és gyorsan hozzáférhessen és az inkrusztáló anyagokban gyors menetben olyan változásokat idézzen elő, hogy azok a cellulóz szempontjából enyhe oldószerrel, hosszas főzés 40 kiküszöbölésével ós egyetlen chlorozási művelet után kioldhatok legyenek. Kísérleteink során a mész mutatkozott olyan anyagnak, amely kellő formában alkalmazva, nevezetesen vízben szuszpen- 45 dálva, a chlórozott inkrusztáló anyagokat könnyen oldja s emellett a cellulózra semminő káros hatást nem fejt ki. Ugyancsak vízben szuszpendált meszet használunk a nyersanyag előkészítésére is. 50 Ahhoz ugyanis, hogy a chlór a nyersanyagra az előbbi pontban részletezett módon hasson, a nyersanyag kellőképpen előkészítendő. Az előkészítés kettős irányú: egyrészt a nyersanyagot (pl. a fe- 55 nyőfát) finoman forgácsoljuk, hogy így a felülete a chlórbehatás céljaira megnövekedjék. Másrészt a szuszpendált meszet tartalmazó folyadékban a nyersanyagot néhány órán át áztatjuk. Erre a célra 60 fenyőfa esetében 0.4—0.5% szuszpendált Ca(OH)2 -t tartalmazó víz mutatkozott alkalmasnak, amelyben a forgácsolt fenyőfát 4—5 órán át áztattuk. Ez a lúgos áztatás a cellulózra nincsen hatással, de a 65 nyersanyagot mégis hatályosan előkészíti a rákövetkező chlórozáshoz. Nevezetesen az ilyképpen áztatott farostok diffuzióképesebbek, a mész bizonyos inkrusztáló anyagokat megtámad és részben old is, 70 miből folyólag a rostok meglazulnak és a chlór számára jobban hozzáférhetőkké és minden részükben átjárhatókká válnak. A nyersanyagot a mészlúgban történt áztatás után chlórgáz hatásának tesszük 75 ki és pedig akár előzetes kimosás után,
