93198. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés önműködő rostélytüzelésre
31eljelent 193Q. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93198. SZÁM. — It/c. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés önműködő rostélytüzelésre. Várkonyi László oki. g-épészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1926. évi május hó 1-je. Az ön működő rostélyok között legelterjedtebbek a lánc- viagy ivándorrostélyok. A lánerostélyokmál a friss szén a garatból a teljesen lehűlt, hideg rostélyria ke-5 rül, amelyen át rendszerint hideg, esetleg előmelegített levegőt fúviink be. A szén, a rostélyra kerülve, a gyújtó boltív hatása alatt, amely a rostély végén levő izzó szénréteg sugárzó hőjének egy részét 10 a friss szénre visszaveri, előbb nedvességtartalmát veszti el, maid pedig az éghető gázok távoznak; a gázok a gyujtóboltívet érintve, meggyulladnak, a láng visszacsap és meggyújtja a koksszá vált szenet. Míg 15 a szén gyulladása bekövetkezett, addig a láncrostély útjának 20—50%-át megtette. A rostélyfelület tehát két szakaszra osztható; az egyiken a szén víztelenítése és kigázítása, a maisakon pedig a koksz el-20 égése megy végbe. A láncrostély azonban nem alkalmas igen nagy víztartalmú és gázszegény szeneknek elégetésére. Ha u. i. a szén víztartalma igen nagy, akkor a gyújtó bolt-25 ívnek a víz elpárologtatásához annyi hőt kell leadnia, hogy egésíien lehűl és a gázokat, illetve a szenet meggyújtani nem képes, ha pedig a szén gázszegény, akkor nem fejlődhetnek gázok, amelyek meg-30 gyulladva és a boltívről visszaverődve, lángjukkal a szenet meggyújtanák. Így tehát a vándorrostély nem használható koíbisz, lignit, turfa és kiskalóriájú barnaszenek elégetésére. 35 A láncrostély további hátránya az, hogy a rendelkezésire álló rostélyfelület aránylag kevéssé használtatik ki. A láncrositélynál u. i. a rostélynaik csak egyik, felső fele a tényleg kihasznált rostélyfelület, míg az alsó rész a tüzelésben tulaj- 40 donképen semmi szerepet nem játszik, hanem kizárólag arra szolgál, hogy a rostély végnélküli szalag vagy lánc alakjában legyen kiképezhető. Azonkívül, minthogy a víztelenítésnek, kigázításnaik és 45 elégésnek egymásután egy felületen kell lefolynia, a lánerostélyt aránylag nagyon bosszúra kell kiképezni. A levegőfelesleg szempontjából káros az, hogy az üzemet a láncrostély természetéinél fogva úgy 50 kell vezetni, hoigy a szán a rostély végére érve, már teljesen kiégjen, úgyhogy a rostély torvam ozgásakor lehetőleg teljesen szónmentes salak jiusöon a salakgyűjtőibe. Ennek következtében a rostély utolsó ré- 55 szét normális üzemben csakis salak fedi. Az itt átifújltiatott levegő tehát az elégésben nem vesz részt, csaJk a leivegőfeletsleget szaporítja, miáltal a tüzelés pirometrikus hőhatálya erősen csökken. 60 Ezeken kívül a léncrostélynál hátrányos az is, hogy a sziánnek a rostélyon áteső része (Rostdurehfall) a rostélyon keresztül hullvla, hideg levegőáramba jut, ott elégni nem képes és kiégetlenül jut a 65 salaikitéíribe, ami a tüzelés hatásfokát kedvezőtlenül befolyásolja. A jelen találménymiak célja már most az önműködő rostólyok mindezen hátrányainak kiküszöbölés©. 70 A találmány szeirinti eljárás szénnek önműködő rostélyon való elégetésére abban áll, hogy egyrészt a szén víztelenítését és kigázítáisát, másrészt elégetését egymástól elkülönítjük olyan módon, 75 hogy egyrészt a víztelenítést ós kigázítást, másrészt az elégetést két egymás fölött lévő szakaszban foganatosítjuk, mi-
